Jób 28
1 Mert van az ezüstnek eredete és helye az aranynak, ahol olvasztják;
Cak ham a khorhui om tih sui ham khaw a ciil nah hmuen om.
2 a vasat a porból veszik és rézzé öntik meg a követ.
Thicung khaw laipi lamloh a loh tih lungto te rhohum la a tlae.
3 Véget vetett a sötétségnek és végesvégig kutatja át a homálynak és vakhomálynak kövét.
A bawtnah te a hmuep neh a khuetnah a cungkuem hil a khueh. Anih loh lungto te a hmuep neh dueknah hlipkhup ah khaw a hoem.
4 Aknát tört távol a lakóktól; a kik elfelejtvék a lábtól, lebegtek, bolyongtak, távol a halandóktól.
Soklong te aka bakuep taeng lamloh a yoe tih kho neh caeh khaw a hnilh uh. Hlanghing lamkah aka tlayae rhoek khaw hinghuen uh.
5 A föld – belőle ered a kenyér, s alatta fel van dúlva, mint tűzzel.
Diklai amah lamloh buh thoeng tih a hmui ah hmai bangla om.
6 Zafírnak helye az ő kövei, s aranyporai vannak.
A lungto te minhum hmuen tih a taengah sui laipi om.
7 Ösvény az, melyet nem ismer ragadozó madár s nem villant rá a sólyom szeme;
A hawn te vatlung loh ming pawt tih maisi mik loh hmu pawh.
8 nem tiporták meg a büszke vadak, nem vonult el rajta oroszlán.
Te te sa ca rhoek loh cawt pawt tih te donglong te sathuengca long khaw pawn pawh.
9 A kovára nyújtotta ki kezét, feldúlta tövükből a hegyeket.
Hmailung soah a kut a hlah tih tlang pataeng a yung ah a phil.
10 A sziklákban csatornákat hasított s minden drágaságot meglátott a szeme.
Sokko lungpang dongah a khoel tih umponah cungkuem khaw a mik loh a hmuh.
11 Hogy ne könnyezzenek, elkötötte a vízereket s a rejtelmet napvilágra hozza.
Tuiva tuilong khaw a kueng tih olhuep te khosae la a khuen.
12 De a bölcsesség honnan található és merre van az értelem helye?
Tedae me rhoek ah nim cueihnah a hmuh tih yakmingnah hmuen he menim?
13 Halandó nem ismeri a becsét a nem található az élők országában.
A phu te hlanghing loh ming pawt tih mulhing khohmuen ah a hmuh moenih.
14 A mélység mondta: nincs bennem, s a tenger mondta: nincsen nálam.
Tuidung loh, “Te te kai ah moenih,” a ti tih tuitunli loh, “Kai taengah moenih,” a ti.
15 Finom arany nem adható helyébe s árául nem mérhető le ezüst;
Te ham te cui cilh khaw pae thai pawt tih cueihnah a phu te cak khaw a khiing pah.
16 nem mérhető föl Ófir színaranyával, drága sóhammal és zafírral;
Ophir sui nen khaw, oitha lung vang nen khaw minhum nen khawting pawh.
17 nem ér fel vele arany és üveg, se nem cserében érte aranyedény;
Te te sui neh canglung neh tluk pawt tih a hnothung he suicilh hnopai bal moenih.
18 a korál és kristály nem is említhető, s a bölcsesség birtoka gyöngyöknél külőmb;
Maerhuhlung neh disaehlung khaw thui lawk pawt tih cueihnah rhovoep tah lungvang lakah then.
19 nem ér fel vele Kús topáza, tiszta színarannyal nem mérhető fel.
Te te Kusah vaya nen khaw tluk pawt tih sui cilh nen khaw ting pawh.
20 A bölcsesség tehát honnan jön, s merre van az értelem helye?
Te dongah cueihnah he me lamkah nim ha pawk tih yakmingnah hmuen he menim?
21 El van az rejtve minden élőnek szeme elől, s az ég madarai elől eltakarva.
Mulhing boeih kah mik lamloh a thuh pah tih vaan kah vaa taeng lamloh a thuh.
22 Enyészet és halál mondták: füleinkkel hallottuk hírét.
Abaddon neh dueknah loh, “A olthang te kaimih hna neh ka yaak uh,” a ti.
23 Isten érti az útját és ő tudja helyét.
Pathen loh a longpuei a yakming tih a hmuen te khaw amah loh a ming.
24 Mert ő a föld széléig tekint, a mi az egész ég alatt van, látja,
Amah loh diklai khobawt hil a paelki tih vaan hmui khaw boeih a hmuh.
25 hogy a szélnek súlyát szabja, s a vizet mérték szerint határozza meg.
Yilh kah a khiing a khueh pah tih tui khaw cungnueh neh a nueh.
26 Midőn az esőnek törvényt szabott és tat a mennydörgő villámnak:
Amah loh khotlan ham rhi a suem tih rhaek ol ham khaw longpuei a khueh.
27 akkor látta őt, számba foglalta, megállapította, át is kutatta;
Cueihnah te a hmuh tih a tae. Cueihnah te a sikim sak tih a khe bal.
28 és mondta az embernek: lám, az Istenfélelem – az bölcsesség, s a rossztól távozni – értelem.
Hlang taengah khaw, 'Ka Boeipa hinyahnah he cueihnah la om tih boethae lamloh nong he yakmingnah,’ a ti,” a ti nah.
