Jób 28
1 Mert van az ezüstnek eredete és helye az aranynak, ahol olvasztják;
Gümüşün mədəni, Qızılın təmizlənmə yeri var.
2 a vasat a porból veszik és rézzé öntik meg a követ.
Dəmir torpaqdan çıxarılır, Mis daşlardan əridilərək alınır.
3 Véget vetett a sötétségnek és végesvégig kutatja át a homálynak és vakhomálynak kövét.
İnsan qaranlığa son qoyur, Sonacan qatı qaranlıqda, zülmətdə filiz axtarır.
4 Aknát tört távol a lakóktól; a kik elfelejtvék a lábtól, lebegtek, bolyongtak, távol a halandóktól.
İnsan məskənlərindən uzaq bir çuxur açır, İnsan ayağı dəyməyən yerlərdə, İnsanlardan uzaqlarda ilişib yellənə-yellənə qalır.
5 A föld – belőle ered a kenyér, s alatta fel van dúlva, mint tűzzel.
Torpaqdan çörək çıxır, Torpağın altı isə fırlanır, elə bil odlar yanır.
6 Zafírnak helye az ő kövei, s aranyporai vannak.
Qayalarından göy yaqut çıxır, Orada qızıl tozu da var.
7 Ösvény az, melyet nem ismer ragadozó madár s nem villant rá a sólyom szeme;
Oranın yolunu yırtıcı quşlar bilmir, Şahinin gözü oranı görməyib.
8 nem tiporták meg a büszke vadak, nem vonult el rajta oroszlán.
Ora məğrur heyvanların ayağı dəyməyib, Yırtıcı aslanlar oradan keçməyib.
9 A kovára nyújtotta ki kezét, feldúlta tövükből a hegyeket.
Mədənçi əlini çaxmaq daşına uzadır, Dağları dibindən oynadır.
10 A sziklákban csatornákat hasított s minden drágaságot meglátott a szeme.
Qayalardan yeraltı keçidlər açır, Gözləri müxtəlif qiymətli şeylərə baxır.
11 Hogy ne könnyezzenek, elkötötte a vízereket s a rejtelmet napvilágra hozza.
Çayların mənbələrini bağlayır, Gizlini aşkara çıxarır.
12 De a bölcsesség honnan található és merre van az értelem helye?
Amma hikməti haradan tapmaq olar? Müdrikliyin yeri hanı?
13 Halandó nem ismeri a becsét a nem található az élők országában.
İnsan onun qiymətini bilməz, Dirilər arasında ona rast gəlməz.
14 A mélység mondta: nincs bennem, s a tenger mondta: nincsen nálam.
Dərinliklər deyər: “Məndə yoxdur”, Dəniz deyər: “Yanımda yoxdur”.
15 Finom arany nem adható helyébe s árául nem mérhető le ezüst;
Saf qızıl onu əvəz edə bilməz, Qiyməti gümüşlə ölçülməz.
16 nem mérhető föl Ófir színaranyával, drága sóhammal és zafírral;
Onu Ofir qızılı ilə qiymətləndirmək olmaz, Onu qiymətli damarlı əqiqlə, göy yaqutla dəyərləndirmək olmaz.
17 nem ér fel vele arany és üveg, se nem cserében érte aranyedény;
Nə qızıl, nə də gözəl cam ona tay deyil, Hikmət saf qızıl qablarla əvəz edilmir.
18 a korál és kristály nem is említhető, s a bölcsesség birtoka gyöngyöknél külőmb;
Yanında mərcanın, büllurun adı çəkilməz, Hikmətin qiyməti yaqutdan artıqdır.
19 nem ér fel vele Kús topáza, tiszta színarannyal nem mérhető fel.
Kuş topazı onun tayı deyil, Onun dəyəri saf qızılla ölçülməz.
20 A bölcsesség tehát honnan jön, s merre van az értelem helye?
Bəs hikmət haradan gəlir? Müdrikliyin yeri hanı?
21 El van az rejtve minden élőnek szeme elől, s az ég madarai elől eltakarva.
O bütün canlıların gözündən uzaqdır, Göydə uçan quşlardan belə, gizli qalır.
22 Enyészet és halál mondták: füleinkkel hallottuk hírét.
Həlak yeri ilə ölüm belə deyir: “Qulaqlarımız yalnız sorağını eşidir”.
23 Isten érti az útját és ő tudja helyét.
Onun yolunu Allah dərk edir, Yerini yalnız O bilir.
24 Mert ő a föld széléig tekint, a mi az egész ég alatt van, látja,
Çünki yer üzünün ucqarlarına qədər baxır, Göylərin altındakı hər şeyi görür.
25 hogy a szélnek súlyát szabja, s a vizet mérték szerint határozza meg.
Küləyin gücünü təyin edəndə, Suları ölçəndə,
26 Midőn az esőnek törvényt szabott és tat a mennydörgő villámnak:
Yağışa qanun qoyanda, Şimşəyə yol açanda
27 akkor látta őt, számba foglalta, megállapította, át is kutatta;
Hikmətə baxıb qiymət qoydu, Onu bərqərar edib araşdırdı.
28 és mondta az embernek: lám, az Istenfélelem – az bölcsesség, s a rossztól távozni – értelem.
İnsana dedi: “Rəbb qorxusu hikmətdir, Pislikdən çəkinmək müdriklikdir”».
