Jób 27
1 És továbbra előadta Jób a példázatát és mondta;
Ayup bayanini dawamlashturup mundaq dédi: —
2 Él az Isten, ki elvette jogomat, s a Mindenható, ki elkeserítette lelkemet:
«Méning heqqimni tartiwalghan Tengrining hayati bilen, Jénimni aghritqan Hemmige Qadirning heqqi bilen qesem qilimenki,
3 bizony, valameddig lelkem bennem van és Isten lehelete orromban;
Ténimde nepes bolsila, Tengrining bergen Rohi dimighimda tursila,
4 nem beszélnek; ajkaim jogtalanságot s nyelvem nem szól csalárdságot!
Lewlirimdin heqqaniysiz sözler chiqmaydu, Tilim aldamchiliq bilen héch shiwirlimaydu!
5 Távol legyen tőlem, nem adok nektek igazat, amíg ki nem múltam, nem vétetem el magamtól gáncstalanságomat.
Silerningkini toghra déyish mendin yiraq tursun! Jénim chiqqan’gha qeder durusluqumni özümdin ayrimaymen!
6 Igazságomhoz ragaszkodom, nem engedem el, nem szid szívem egyet sem napjaim közül.
Adilliqimni ching tutuwérimen, uni qoyup bermeymen, Wijdanim yashighan héchbir künümde méni eyiblimisun!
7 Legyen olyan mint a gonosz az ellenségem és támadóm olyan, mint a jogtalan!
Méning düshminim rezillerge oxshash bolsun, Manga qarshi chiqqanlar heqqaniysiz dep qaralsun.
8 Mert mi az istentelennek reménye, midőn elvágja, midőn kirántja Isten a lelkét?
Chünki Tengri iplas ademni üzüp tashlighanda, Uning jénini alghanda, Uning yene néme ümidi qalar?
9 Kiáltását hallja-e Isten, midőn rája jön a szorongatás?
Balayi’apet uni bésip chüshkende, Tengri uning nale-peryadini anglamdu?
10 Avagy gyönyörködni fog-e a Mindenhatóban, hívhatja-e Istent minden időben?
U Hemmige Qadirdin söyünemdu? U herdaim Tengrige iltija qilalamdu?
11 Megtanítlak benneteket Isten keze iránt, a mi a Mindenhatónál van, azt nem titkolom el.
Men Tengrining qolining qilghanliri toghrisida silerge melumat bérey; Hemmige Qadirda néme barliqini yoshurup yürmeymen.
12 Lám, ti mindnyájatok láttátok, minek is hivalogtok hiábavalóan?
Mana siler alliburun bularni körüp chiqtinglar; Siler némishqa ashundaq pütünley quruq xiyalliq bolup qaldinglar?
13 Ez a gonosz ember osztályrésze Istennél s az erőszakosok birtoka, melyet a Mindenhatótól kapnak.
Rezil ademlerning Tengri békitken aqiwiti shundaqki, Zorawanlarning Hemmige Qadirdin alidighan nésiwisi shundaqki: —
14 Ha sokasodnak gyermekei – a kard számára, s ivadékai nem fognak jóllakni kenyérrel;
Uning baliliri köpeyse, qilichlinish üchünla köpiyidu; Uning perzentlirining néni yétishmeydu.
15 maradékai halálvészben temettetnek el s özvegyei nem fognak sírni.
Uning özidin kéyin qalghan ademliri ölüm bilen biwasite depne qilinidu, Buning bilen qalghan tul xotunliri matem tutmaydu.
16 Ha fölhalmoz ezüstöt, mint a por és öltözéket szerez, mint az agyag:
U kümüshlerni topa-changdek yighip döwilisimu, Kiyim-kécheklerni laydek köp yighsimu,
17 szerez, de az igaz ölti fel, s az ezüstön az ártatlan osztozkodik.
Bularning hemmisini teyyarlisimu, Biraq kiyimlerni heqqaniylar kiyidu; Bigunahlarmu kümüshlerni bölüshidu.
18 Felépítette, mint a moly, a házát s mint a kunyhót, melyet csősz készített:
Uning yasighan öyi perwanining ghozisidek, Üzümzarning közetchisi özige salghan kepidek bosh bolidu.
19 gazdagon fekszik le, mint a ki nem ragadtatik el; kinyitotta szemeit s nincsen.
U bay bolup yétip dem alghini bilen, Biraq eng axirqi qétim kéliduki, Közini achqanda, emdi tügeshtim deydu.
20 Utoléri őt, mint a víz, a rémség, éjjel lopta el a szélvész.
Wehimiler kelkündek béshigha kélidu; Kechte qara quyun uni changgiligha alidu.
21 Felkapja őt a keleti szél, és eltűnik, és elviharozza helyéből.
Sherq shamili uni uchurup kétidu; Shiddet bilen uni ornidin élip yiraqqa étip tashlaydu.
22 Hajít reá s nem kímél, keze elől kell futva futnia;
Boran uni héch ayimay, béshigha urulidu; U uning changgilidin qutulush üchün he dep urunidu;
23 összecsapják fölötte kezüket és pisszegnek rajta az ő helyéről.
Biraq [shamal] uninggha qarap chawak chalidu, Uni ornidin «ush-ush» qilip qoghliwétidu».
