Jób 27

1 És továbbra előadta Jób a példázatát és mondta;

Y tornó Job a tomar su parábola, y dijo:

2 Él az Isten, ki elvette jogomat, s a Mindenható, ki elkeserítette lelkemet:

Vive el Dios que me quitó mi derecho; y el Omnipotente, que amargó mi alma:

3 bizony, valameddig lelkem bennem van és Isten lehelete orromban;

Que todo el tiempo que mi alma estuviere en mí, y hubiere resuello de Dios en mis narices,

4 nem beszélnek; ajkaim jogtalanságot s nyelvem nem szól csalárdságot!

Mis labios no hablarán iniquidad: ni mi lengua pronunciará engaño.

5 Távol legyen tőlem, nem adok nektek igazat, amíg ki nem múltam, nem vétetem el magamtól gáncstalanságomat.

Nunca tal me acontezca, que yo os justifique: hasta morir no quitaré mi integridad de mí.

6 Igazságomhoz ragaszkodom, nem engedem el, nem szid szívem egyet sem napjaim közül.

Mi justicia tengo asida, y no la aflojaré, no se avergonzará mi corazón de mis días.

7 Legyen olyan mint a gonosz az ellenségem és támadóm olyan, mint a jogtalan!

Sea como el impío mi enemigo, y como el inicuo mi adversario.

8 Mert mi az istentelennek reménye, midőn elvágja, midőn kirántja Isten a lelkét?

Porque ¿qué es la esperanza del hipócrita, si mucho hubiere robado, cuando Dios arrebatare su alma?

9 Kiáltását hallja-e Isten, midőn rája jön a szorongatás?

¿Oirá Dios su clamor, cuando viniere sobre él la tribulación?

10 Avagy gyönyörködni fog-e a Mindenhatóban, hívhatja-e Istent minden időben?

¿Se deleitará en el Omnipotente? ¿llamará a Dios en todo tiempo?

11 Megtanítlak benneteket Isten keze iránt, a mi a Mindenhatónál van, azt nem titkolom el.

Yo os enseñaré lo que está en la mano de Dios: no esconderé lo que está acerca del Omnipotente.

12 Lám, ti mindnyájatok láttátok, minek is hivalogtok hiábavalóan?

He aquí, que todos vosotros lo habéis visto: ¿por qué pues os desvanecéis con vanidad?

13 Ez a gonosz ember osztályrésze Istennél s az erőszakosok birtoka, melyet a Mindenhatótól kapnak.

Esta es la suerte del hombre impío acerca de Dios, y la herencia que los violentos han de recibir del Omnipotente.

14 Ha sokasodnak gyermekei – a kard számára, s ivadékai nem fognak jóllakni kenyérrel;

Si sus hijos fueren multiplicados, serán para la espada, y sus pequeños no se hartarán de pan.

15 maradékai halálvészben temettetnek el s özvegyei nem fognak sírni.

Los que de ellos quedaren, en muerte serán sepultados, y sus viudas no llorarán.

16 Ha fölhalmoz ezüstöt, mint a por és öltözéket szerez, mint az agyag:

Sí amontonare plata como polvo, y si aparejare ropa como lodo:

17 szerez, de az igaz ölti fel, s az ezüstön az ártatlan osztozkodik.

Aparejará, mas el justo se vestirá, y el inocente repartirá la plata.

18 Felépítette, mint a moly, a házát s mint a kunyhót, melyet csősz készített:

Edificó su casa como la polilla, y como cabaña que hizo alguna guarda.

19 gazdagon fekszik le, mint a ki nem ragadtatik el; kinyitotta szemeit s nincsen.

El rico dormirá, mas no será recogido: abrirá sus ojos, y no verá a nadie.

20 Utoléri őt, mint a víz, a rémség, éjjel lopta el a szélvész.

Asirán de él terrores como aguas: torbellino le arrebatará de noche.

21 Felkapja őt a keleti szél, és eltűnik, és elviharozza helyéből.

Tomarle ha solano, e irse ha: y tempestad le arrebatará de su lugar.

22 Hajít reá s nem kímél, keze elől kell futva futnia;

Y echará sobre él, y no perdonará: huyendo huirá de su mano.

23 összecsapják fölötte kezüket és pisszegnek rajta az ő helyéről.

Batirá sus manos sobre él, y desde su lugar le silbará.