Jób 27
1 És továbbra előadta Jób a példázatát és mondta;
Job continued his discourse:
2 Él az Isten, ki elvette jogomat, s a Mindenható, ki elkeserítette lelkemet:
“As surely as God lives, who has deprived me of justice— the Almighty, who has embittered my soul—
3 bizony, valameddig lelkem bennem van és Isten lehelete orromban;
as long as my breath is still within me and the breath of God remains in my nostrils,
4 nem beszélnek; ajkaim jogtalanságot s nyelvem nem szól csalárdságot!
my lips will not speak wickedness, and my tongue will not utter deceit.
5 Távol legyen tőlem, nem adok nektek igazat, amíg ki nem múltam, nem vétetem el magamtól gáncstalanságomat.
I will never say that you are right; I will maintain my integrity until I die.
6 Igazságomhoz ragaszkodom, nem engedem el, nem szid szívem egyet sem napjaim közül.
I will cling to my righteousness and never let go. As long as I live, my conscience will not accuse me.
7 Legyen olyan mint a gonosz az ellenségem és támadóm olyan, mint a jogtalan!
May my enemy be like the wicked and my opponent like the unjust.
8 Mert mi az istentelennek reménye, midőn elvágja, midőn kirántja Isten a lelkét?
For what is the hope of the godless when he is cut off, when God takes away his life?
9 Kiáltását hallja-e Isten, midőn rája jön a szorongatás?
Will God hear his cry when distress comes upon him?
10 Avagy gyönyörködni fog-e a Mindenhatóban, hívhatja-e Istent minden időben?
Will he delight in the Almighty? Will he call upon God at all times?
11 Megtanítlak benneteket Isten keze iránt, a mi a Mindenhatónál van, azt nem titkolom el.
I will instruct you in the power of God. I will not conceal the ways of the Almighty.
12 Lám, ti mindnyájatok láttátok, minek is hivalogtok hiábavalóan?
Surely all of you have seen it for yourselves. Why then do you keep up this empty talk?
13 Ez a gonosz ember osztályrésze Istennél s az erőszakosok birtoka, melyet a Mindenhatótól kapnak.
This is the wicked man’s portion from God— the heritage the ruthless receive from the Almighty.
14 Ha sokasodnak gyermekei – a kard számára, s ivadékai nem fognak jóllakni kenyérrel;
Though his sons are many, they are destined for the sword; and his offspring will never have enough food.
15 maradékai halálvészben temettetnek el s özvegyei nem fognak sírni.
His survivors will be buried by the plague, and their widows will not weep for them.
16 Ha fölhalmoz ezüstöt, mint a por és öltözéket szerez, mint az agyag:
Though he heaps up silver like dust and piles up a wardrobe like clay,
17 szerez, de az igaz ölti fel, s az ezüstön az ártatlan osztozkodik.
what he lays up, the righteous will wear, and his silver will be divided by the innocent.
18 Felépítette, mint a moly, a házát s mint a kunyhót, melyet csősz készített:
The house he built is like a moth’s cocoon, like a hut set up by a watchman.
19 gazdagon fekszik le, mint a ki nem ragadtatik el; kinyitotta szemeit s nincsen.
He lies down wealthy, but will do so no more; when he opens his eyes, all is gone.
20 Utoléri őt, mint a víz, a rémség, éjjel lopta el a szélvész.
Terrors overtake him like a flood; a tempest sweeps him away in the night.
21 Felkapja őt a keleti szél, és eltűnik, és elviharozza helyéből.
The east wind carries him away, and he is gone; it sweeps him out of his place.
22 Hajít reá s nem kímél, keze elől kell futva futnia;
It hurls itself against him without mercy as he flees headlong from its power.
23 összecsapják fölötte kezüket és pisszegnek rajta az ő helyéről.
It claps its hands at him and hisses him out of his place.
