< Jób 26 >
2 Mint gyámolítottad a tehetetlent, segítetted az erőtlennek karját!
“How you have helped the powerless and saved the arm that is feeble!
3 Mit tanácsoltál a bölcsességtelennek s valódi tudást bőven ismertettél!
How you have counseled the unwise and provided fully sound insight!
4 Kinek adtál tudtul szavakat s kinek szelleme fakadt belőled?
To whom have you uttered these words? And whose spirit spoke through you?
5 Az árnyak megreszketnek alul a vizeken és lakóikon.
The dead tremble— those beneath the waters and those who dwell in them.
6 Meztelen az alvilág ő előtte s takarója az enyészet neki. (Sheol )
Sheol is naked before God, and Abaddon has no covering. (Sheol )
7 Kiterjeszti az Északot az űr fölé, lebegteti a földet a semmiségen;
He stretches out the north over empty space; He hangs the earth upon nothing.
8 beköti a vizet felhőibe, s nem hasad meg felleg alatta;
He wraps up the waters in His clouds, yet the clouds do not burst under their own weight.
9 befogja a trón felszínét, kiterítette reá fellegét.
He covers the face of the full moon, spreading over it His cloud.
10 Határt vont a vizek színén odáig, hol vége van a világosságnak a sötétség mellett.
He has inscribed a horizon on the face of the waters at the boundary between light and darkness.
11 Az ég oszlopai megrázkódnak s elámulnak dorgálásától.
The foundations of heaven quake, astounded at His rebuke.
12 Erejével felkavarta a tengert s értelmével összezúzta, Ráhábot.
By His power He stirred the sea; by His understanding He shattered Rahab.
13 Fuvallata által derültté válik az ég, átszúrta keze a futó kígyót.
By His breath the skies were cleared; His hand pierced the fleeing serpent.
14 Lám, ezek útjainak szélei, mily csekély nesz az, a mit róla hallunk, de hatalmának dörgését ki foghatja föl!
Indeed, these are but the fringes of His ways; how faint is the whisper we hear of Him! Who then can understand the thunder of His power?”