Jób 26
1 Felelt Jób és mondta:
Da svarede Job og sagde:
2 Mint gyámolítottad a tehetetlent, segítetted az erőtlennek karját!
Hvad har du hjulpet den, som ingen Kraft havde? frelste du den Arm, som ingen Styrke havde?
3 Mit tanácsoltál a bölcsességtelennek s valódi tudást bőven ismertettél!
Hvorledes raadede du den, som ingen Visdom havde, og kundgjorde Indsigt til Overflod?
4 Kinek adtál tudtul szavakat s kinek szelleme fakadt belőled?
For hvem har du kundgjort Tale, og hvis Aande talte ud af dig?
5 Az árnyak megreszketnek alul a vizeken és lakóikon.
Dødningerne bæve neden under Vandene og deres Beboere.
Dødsriget ligger blottet for ham, og Afgrunden har intet Skjul. (Sheol h7585)
7 Kiterjeszti az Északot az űr fölé, lebegteti a földet a semmiségen;
Han udbreder Norden over det øde, han hænger Jorden paa intet.
8 beköti a vizet felhőibe, s nem hasad meg felleg alatta;
Han binder Vandet sammen i sine Skyer, dog brister Skydækket ikke under dem.
9 befogja a trón felszínét, kiterítette reá fellegét.
Han lukker for sin Trone, han udbreder sin Sky over den.
10 Határt vont a vizek színén odáig, hol vége van a világosságnak a sötétség mellett.
Han har draget en Grænse oven over Vandene indtil der, hvor Lyset ender i Mørke.
11 Az ég oszlopai megrázkódnak s elámulnak dorgálásától.
Himmelens Piller skælve og forfærdes for hans Trusel.
12 Erejével felkavarta a tengert s értelmével összezúzta, Ráhábot.
Ved sin Kraft oprører han Havet, og med sin Forstand bryder han dets Hovmod.
13 Fuvallata által derültté válik az ég, átszúrta keze a futó kígyót.
Ved hans Aande blive Himlene dejlige; hans Haand gennemborer den flygtende Slange.
14 Lám, ezek útjainak szélei, mily csekély nesz az, a mit róla hallunk, de hatalmának dörgését ki foghatja föl!
Se, disse ere de yderste Grænser af hans Veje, og hvor svag er Lyden af det Ord, som vi have hørt deraf? Men hans Vældes Torden — hvo forstaar den!
