< Jób 24 >
1 Miért nincsenek eltéve a Mindenható által idők s ismerői nem láthatják meg az ő napjait?
¿Por qué no son ocultos los tiempos al Todopoderoso, pues los que le conocen no ven sus días?
2 Határokat tolnak el, nyájat raboltak s legeltették.
Toman los términos, roban los ganados, y los apacientan.
3 Árvák szamarát elhajtják, zálogul veszik özvegy marháját.
Llévanse el asno de los huérfanos, prendan el buey de la viuda.
4 Az útról elhajtják a szűkölködőket, egyaránt elbújtak az ország szegényei.
Hacen apartar del camino a los pobres, y todos los pobres de la tierra se esconden.
5 Lám, akár vadszamarak a pusztákban, kimentek dolgukra az eledelt keresve: sivatag neki kenyere a gyermekek számára.
He aquí, que como asnos monteses en el desierto salen a su obra madrugando para robar; el desierto es su mantenimiento, y de sus hijos.
6 A mezőn learatják abrakjukat s tallóznak a gonosznak szőlőjében.
En el campo siegan su pasto, y los impíos vendimian la viña.
7 Meztelenül hálnak, öltözet híján s nincs takarójuk a hidegben;
Al desnudo hacen dormir sin ropa, y que en el frío no tenga cobertura.
8 hegyek záporától átáznak s menedék híján sziklát ölelnek.
De la inundación de los montes fueron humedecidos; y abrazaron las peñas sin tener en que cubrirse.
9 Emlőtől elrabolják az árvát s a mi rajta van a szegényen, zálogul veszik;
Al huérfano del pecho roban, y de sobre el pobre toman la prenda.
10 meztelenül járnak öltözet híján s éhesen hordanak kévét.
Al desnudo hacen andar sin vestido, y a los hambrientos quitan los manojos.
11 Falaik között olajat készítenek, a présházakban sajtoltak és szomjaztak.
De dentro de sus paredes exprimen el aceite, pisan los lagares, y mueren de sed.
12 A városból emberek hörögnek, a megöltek lelke könyörög és Isten ügyet sem vet a fonákságára.
De la ciudad claman los hombres, y las almas de los muertos dan voces, y Dios no puso estorbo.
13 Azok vannak a világosság ellen lázadók közt, nem ismerték fel útjait s nem laktak ösvényein.
Ellos son los que son rebeldes a la luz: nunca conocieron sus caminos, ni estuvieron en sus veredas.
14 Virradatra fölkel a gyilkos, megöli a szegényt és szűkölködőt, éjjel pedig olyan lesz mint a tolvaj.
A la luz se levanta el matador: mata al pobre y al necesitado, y de noche es como ladrón.
15 A házasságtörő szeme leste az alkonyatot, mondván nem pillant meg engem szem, és leplet tesz arczára.
El ojo del adúltero está aguardando la noche, diciendo: No me verá nadie, y esconderá su rostro.
16 Sötétben betörnek házakba, nappal elzárták magukat, nem ismerik a világosságot;
En las tinieblas minan las casas, que de día se señalaron: no conocen la luz.
17 mert egyaránt reggel nekik a vakhomály, mert ismerik a vakhomály rémségeit.
Porque a todos ellos la mañana les es como sombra de muerte: si son conocidos, terrores de sombra de muerte los toman.
18 Gyorsan eltűnik a víz színén, átkozott a birtokuk az országban, nem fordul a szőlők útjára.
Son livianos sobre las aguas: su porción es maldita en la tierra. Nunca vienen por el camino de las viñas.
19 Szárazság meg hőség elrabolják a hó vízét, az alvilág azokat, kik vétkeztek. (Sheol )
La sequedad, y también el calor roban las aguas de la nieve; y el sepulcro a los pecadores. (Sheol )
20 Elfelejti őt az anyaméh, édesnek találja a féreg; többé nem emlékeznek rá, s mint a fa, megtöretik a jogtalanság:
El misericordioso se olvidará de ellos, los gusanos sentirán dulzura de ellos: nunca más habrá de ellos memoria; y como un árbol será quebrantada la iniquidad.
21 a ki kifosztja a magtalan nőt, ki nem szül, s az özveggyel nem tesz jót.
A la mujer estéril que no paría, afligió: y a la viuda nunca hizo bien.
22 Ereje által tartós életű a hatalmas, fennmarad, bár nem bízik életében.
Mas a los violentos adelantó con su poder: levantóse, y no fió a nadie en la vida.
23 Megadja neki, hogy bizton támaszkodik, és szemei rajta vannak útjaikon.
Si algunos le dieron a crédito, y se afirmó en ellos; sus ojos tuvo puestos sobre los caminos de ellos.
24 Emelkedtek, kevés még s nincsenek, aláhanyatlottak, mint minden elkapatnak s mint kalász feje levágatnak.
Fueron enaltecidos por un poco, y desaparecieron, y son abatidos como cada cual: serán encerrados, y cortados como cabezas de espigas.
25 S ha nem így van, ki hazudtol meg engem, hogy semmivé tegye szavamat?
Y si no es así, ¿quién me desmentirá ahora, o tornará en nada mis palabras?