Jób 24
1 Miért nincsenek eltéve a Mindenható által idők s ismerői nem láthatják meg az ő napjait?
Por que os tempos não são marcados pelo Todo-Poderoso? Por que os que o conhecem não veem seus dias?
2 Határokat tolnak el, nyájat raboltak s legeltették.
Há os que mudam os limites de lugar, roubam rebanhos, e os apascentam.
3 Árvák szamarát elhajtják, zálogul veszik özvegy marháját.
Levam o asno do órfão; penhoram o boi da viúva.
4 Az útról elhajtják a szűkölködőket, egyaránt elbújtak az ország szegényei.
Desviam do caminho aos necessitados; os pobres da terra juntos se escondem.
5 Lám, akár vadszamarak a pusztákban, kimentek dolgukra az eledelt keresve: sivatag neki kenyere a gyermekek számára.
Eis que como asnos selvagens no deserto eles saem a seu trabalho buscando insistentemente por comida; o deserto dá alimento a ele [e a seus] filhos.
6 A mezőn learatják abrakjukat s tallóznak a gonosznak szőlőjében.
No campo colhem sua forragem, e vindimam a vinha do perverso.
7 Meztelenül hálnak, öltözet híján s nincs takarójuk a hidegben;
Passam a noite nus, por falta de roupa; sem terem coberta contra o frio.
8 hegyek záporától átáznak s menedék híján sziklát ölelnek.
Pelas correntes das montanhas são molhados e, não tendo abrigo, abraçam-se às rochas.
9 Emlőtől elrabolják az árvát s a mi rajta van a szegényen, zálogul veszik;
[Há os que] arrancam ao órfão do peito, e do pobre tomam penhor.
10 meztelenül járnak öltözet híján s éhesen hordanak kévét.
Ao nus fazem andar sem vestes, e fazem os famintos carregarem feixes.
11 Falaik között olajat készítenek, a présházakban sajtoltak és szomjaztak.
Entre suas paredes espremem o azeite; pisam nas prensas de uvas, e [ainda] têm sede.
12 A városból emberek hörögnek, a megöltek lelke könyörög és Isten ügyet sem vet a fonákságára.
Desde a cidade as pessoas gemem, e as almas dos feridos clamam; Mas Deus não dá atenção ao erro.
13 Azok vannak a világosság ellen lázadók közt, nem ismerték fel útjait s nem laktak ösvényein.
Há os que se opõem à luz; não conhecem seus caminhos, nem permanecem em suas veredas.
14 Virradatra fölkel a gyilkos, megöli a szegényt és szűkölködőt, éjjel pedig olyan lesz mint a tolvaj.
De manhã o homicida se levanta, mata ao pobre e ao necessitado, e de noite ele age como ladrão.
15 A házasságtörő szeme leste az alkonyatot, mondván nem pillant meg engem szem, és leplet tesz arczára.
O olho do adúltero aguarda o crepúsculo, dizendo: Olho nenhum me verá; E esconde seu rosto.
16 Sötétben betörnek házakba, nappal elzárták magukat, nem ismerik a világosságot;
Nas trevas vasculham as casas, de dia eles se trancam; não conhecem a luz.
17 mert egyaránt reggel nekik a vakhomály, mert ismerik a vakhomály rémségeit.
Porque a manhã é para todos eles como sombra de morte; pois são conhecidos dos pavores de sombra de morte.
18 Gyorsan eltűnik a víz színén, átkozott a birtokuk az országban, nem fordul a szőlők útjára.
Ele é ligeiro sobre a superfície das águas; maldita é sua porção sobre a terra; não se vira para o caminho das vinhas.
A seca e o calor desfazem as águas da neve; assim [faz] o Xeol aos que pecaram. (Sheol h7585)
20 Elfelejti őt az anyaméh, édesnek találja a féreg; többé nem emlékeznek rá, s mint a fa, megtöretik a jogtalanság:
A mãe se esquecerá dele; doce será para os vermes; nunca mais haverá memória [dele], e a perversidade será quebrada como um árvore.
21 a ki kifosztja a magtalan nőt, ki nem szül, s az özveggyel nem tesz jót.
Aflige à mulher estéril, [que] não dá à luz; e nenhum bem faz à viúva.
22 Ereje által tartós életű a hatalmas, fennmarad, bár nem bízik életében.
Mas [Deus] arranca aos poderosos com seu poder; [quando] Deus se levanta, não há vida segura.
23 Megadja neki, hogy bizton támaszkodik, és szemei rajta vannak útjaikon.
Se ele lhes dá descanso, nisso confiam; [mas] os olhos de [Deus] estão [postos] nos caminhos deles.
24 Emelkedtek, kevés még s nincsenek, aláhanyatlottak, mint minden elkapatnak s mint kalász feje levágatnak.
São exaltados por um pouco [de tempo], mas [logo] desaparecem; são abatidos, encerrados como todos, e cortados como cabeças das espigas.
25 S ha nem így van, ki hazudtol meg engem, hogy semmivé tegye szavamat?
Se não é assim, quem me desmentirá, ou anulará minhas palavras?
