Jób 24
1 Miért nincsenek eltéve a Mindenható által idők s ismerői nem láthatják meg az ő napjait?
“Why aren’t times laid up by the Almighty? Why don’t those who know him see his days?
2 Határokat tolnak el, nyájat raboltak s legeltették.
There are people who remove the landmarks. They violently take away flocks, and feed them.
3 Árvák szamarát elhajtják, zálogul veszik özvegy marháját.
They drive away the donkey of the fatherless, and they take the widow’s ox for a pledge.
4 Az útról elhajtják a szűkölködőket, egyaránt elbújtak az ország szegényei.
They turn the needy out of the way. The poor of the earth all hide themselves.
5 Lám, akár vadszamarak a pusztákban, kimentek dolgukra az eledelt keresve: sivatag neki kenyere a gyermekek számára.
Behold, as wild donkeys in the desert, they go out to their work, seeking diligently for food. The wilderness yields them bread for their children.
6 A mezőn learatják abrakjukat s tallóznak a gonosznak szőlőjében.
They cut their food in the field. They glean the vineyard of the wicked.
7 Meztelenül hálnak, öltözet híján s nincs takarójuk a hidegben;
They lie all night naked without clothing, and have no covering in the cold.
8 hegyek záporától átáznak s menedék híján sziklát ölelnek.
They are wet with the showers of the mountains, and embrace the rock for lack of a shelter.
9 Emlőtől elrabolják az árvát s a mi rajta van a szegényen, zálogul veszik;
There are those who pluck the fatherless from the breast, and take a pledge of the poor,
10 meztelenül járnak öltözet híján s éhesen hordanak kévét.
so that they go around naked without clothing. Being hungry, they carry the sheaves.
11 Falaik között olajat készítenek, a présházakban sajtoltak és szomjaztak.
They make oil within the walls of these men. They tread wine presses, and suffer thirst.
12 A városból emberek hörögnek, a megöltek lelke könyörög és Isten ügyet sem vet a fonákságára.
From out of the populous city, men groan. The soul of the wounded cries out, yet God doesn’t regard the folly.
13 Azok vannak a világosság ellen lázadók közt, nem ismerték fel útjait s nem laktak ösvényein.
“These are of those who rebel against the light. They don’t know its ways, nor stay in its paths.
14 Virradatra fölkel a gyilkos, megöli a szegényt és szűkölködőt, éjjel pedig olyan lesz mint a tolvaj.
The murderer rises with the light. He kills the poor and needy. In the night he is like a thief.
15 A házasságtörő szeme leste az alkonyatot, mondván nem pillant meg engem szem, és leplet tesz arczára.
The eye also of the adulterer waits for the twilight, saying, ‘No eye will see me.’ He disguises his face.
16 Sötétben betörnek házakba, nappal elzárták magukat, nem ismerik a világosságot;
In the dark they dig through houses. They shut themselves up in the daytime. They don’t know the light.
17 mert egyaránt reggel nekik a vakhomály, mert ismerik a vakhomály rémségeit.
For the morning is to all of them like thick darkness, for they know the terrors of the thick darkness.
18 Gyorsan eltűnik a víz színén, átkozott a birtokuk az országban, nem fordul a szőlők útjára.
“They are foam on the surface of the waters. Their portion is cursed in the earth. They don’t turn into the way of the vineyards.
Drought and heat consume the snow waters, so does Sheol those who have sinned. (Sheol h7585)
20 Elfelejti őt az anyaméh, édesnek találja a féreg; többé nem emlékeznek rá, s mint a fa, megtöretik a jogtalanság:
The womb will forget him. The worm will feed sweetly on him. He will be no more remembered. Unrighteousness will be broken as a tree.
21 a ki kifosztja a magtalan nőt, ki nem szül, s az özveggyel nem tesz jót.
He devours the barren who don’t bear. He shows no kindness to the widow.
22 Ereje által tartós életű a hatalmas, fennmarad, bár nem bízik életében.
Yet God preserves the mighty by his power. He rises up who has no assurance of life.
23 Megadja neki, hogy bizton támaszkodik, és szemei rajta vannak útjaikon.
God gives them security, and they rest in it. His eyes are on their ways.
24 Emelkedtek, kevés még s nincsenek, aláhanyatlottak, mint minden elkapatnak s mint kalász feje levágatnak.
They are exalted; yet a little while, and they are gone. Yes, they are brought low, they are taken out of the way as all others, and are cut off as the tops of the ears of grain.
25 S ha nem így van, ki hazudtol meg engem, hogy semmivé tegye szavamat?
If it isn’t so now, who will prove me a liar, and make my speech worth nothing?”
