Jób 23

1 S felelt Jób és mondta:

Då svara Job og sagde:

2 Ma is ellenszegülő a panaszom: csapásom ránehezedik nyögésemre.

«Endå gjeld klaga mi for tråss, tungt legg eg handi på min sukk.

3 Vajha tudnám, hogy találhatom, hogy eljutok székhelyéig:

Berre eg kunde finna honom og koma til hans bustad fram!

4 eléje terjeszteném az ügyet és szájamat megtölteném bizonyításokkal;

Då la eg fram for han mi sak og fyllte munnen min med prov.

5 tudnám mely szavakkal felel nekem, s megérteném, mit mond nekem.

Då høyrde eg kva svar han gav, og merka det han sa til meg.

6 Vajon erőnek teljével pörölne-e velem? Nem! Csakhogy ügyelne ő rám!

Vilde med magt han mot meg standa? Nei, lyda på meg vilde han.

7 Akkor az egyenes szállt vele vitára, s örökre megmenekülnék bírámtól.

Ein skuldfri stod då for han fram; for alltid slapp eg domar min.

8 Lám, keletre megyek – s ő nincs ott, nyugatra: s nem veszem észre;

Gjeng eg i aust, han er’kje der; mot vest, eg vert han ikkje var;

9 balról midőn működik, nem nézhetem meg, jobbra fordul és nem látom.

i nord han verkar, ei eg ser han, han snur mot sud, eg ser han ikkje.

10 Mert ismeri az utat, melyet követek; megvizsgálna: mint az arany kerülnék ki.

For all den veg eg fer han kjenner; prøvde han meg, eg var som gull.

11 Ösvényéhez ragaszkodott lábam, útját őriztem meg és nem hajlok el.

Min fot hev fylgt i faret hans; hans veg eg gjeng ubrigdeleg,

12 Ajkai parancsától nem mozdulok el, törvényemnél fogva megóvtam szája szavait.

veik ei frå det hans lippa baud, meir enn mi lov eg lydde hans.

13 De ő az egy, ki térítheti el? S a mit lelke megkívánt, azt megcselekszi.

Men ein er han, kven hindrar honom? Det han hev hug til, gjer han og.

14 Bizony befejezi azt, mi kiszabva van nekem s efféle sok van nála.

Han um min lagnad avgjerd tek, og hev med meg so mangt i emning.

15 Azért rémülök meg miatta, elgondolkozom és rettegek tőle.

Eg difor ræddast for hans åsyn, når eg det minnest, skjelv eg for han.

16 Hisz Isten csüggesztette el szívemet s a Mindenható rémített meg engem;

Ja, Gud hev brote ned mitt mod, og Allvald hev gjort meg fælen,

17 mert nem a sötétség miatt semmisültem meg, sem mivel arczomat a homály borította.

ei er det myrkret som meg tyner, og ei mi eigi myrke åsyn.