Jób 23
1 S felelt Jób és mondta:
Then responded Job, and said: —
2 Ma is ellenszegülő a panaszom: csapásom ránehezedik nyögésemre.
Even to-day, is my complaint rebellion? His hand, is heavier than my groaning.
3 Vajha tudnám, hogy találhatom, hogy eljutok székhelyéig:
Oh that I knew where I might find him! I would come even unto his dwelling-place;
4 eléje terjeszteném az ügyet és szájamat megtölteném bizonyításokkal;
I would set out, before him, a plea, and, my mouth, would I fill with arguments;
5 tudnám mely szavakkal felel nekem, s megérteném, mit mond nekem.
I would note the words wherewith he would respond to me, and would mark what he would say to me.
6 Vajon erőnek teljével pörölne-e velem? Nem! Csakhogy ügyelne ő rám!
Would he, with fulness of might, contend with me? Nay, surely, he, would give heed to me!
7 Akkor az egyenes szállt vele vitára, s örökre megmenekülnék bírámtól.
There an upright man, might reason with him, so should I deliver myself completely from my judge.
8 Lám, keletre megyek – s ő nincs ott, nyugatra: s nem veszem észre;
Behold! eastward, I go, but he is not there, and, westward, but I perceive him not;
9 balról midőn működik, nem nézhetem meg, jobbra fordul és nem látom.
On the north, where he worketh, but I get no vision, He hideth himself on the south that I cannot see him.
10 Mert ismeri az utat, melyet követek; megvizsgálna: mint az arany kerülnék ki.
But, he, knoweth the way that I choose, Having tried me, as gold, I shall come forth.
11 Ösvényéhez ragaszkodott lábam, útját őriztem meg és nem hajlok el.
Of his steps, my foot taketh hold, His way, have I kept, and not swerved;
12 Ajkai parancsától nem mozdulok el, törvényemnél fogva megóvtam szája szavait.
The command of his lips, and would not go back, and, in my bosom, have I treasured the words of his lips.
13 De ő az egy, ki térítheti el? S a mit lelke megkívánt, azt megcselekszi.
But, he, is one, and who can turn him? What his soul desired, he hath done.
14 Bizony befejezi azt, mi kiszabva van nekem s efféle sok van nála.
Surely he will accomplish what is decreed for me, and, many such things, hath he in store.
15 Azért rémülök meg miatta, elgondolkozom és rettegek tőle.
For this cause, from his presence, am I driven in fear, I diligently consider and am kept back from him in dread:
16 Hisz Isten csüggesztette el szívemet s a Mindenható rémített meg engem;
Yea, GOD, hath made timid my heart, and, the Almighty, hath put me in terror.
17 mert nem a sötétség miatt semmisültem meg, sem mivel arczomat a homály borította.
Because I was not cut off before the darkness, nor, before my face, did the gloom form a shroud.
