< Jób 23 >
1 S felelt Jób és mondta:
Saa tog Job til Orde og svarede:
2 Ma is ellenszegülő a panaszom: csapásom ránehezedik nyögésemre.
Ogsaa i Dag er der Trods i min Klage, tungt ligger hans Haand paa mit Suk!
3 Vajha tudnám, hogy találhatom, hogy eljutok székhelyéig:
Ak, vidste jeg Vej til at finde ham, kunde jeg naa hans Trone!
4 eléje terjeszteném az ügyet és szájamat megtölteném bizonyításokkal;
Da vilde jeg udrede Sagen for ham og fylde min Mund med Beviser,
5 tudnám mely szavakkal felel nekem, s megérteném, mit mond nekem.
vide, hvad Svar han gav mig, skønne, hvad han sagde til mig!
6 Vajon erőnek teljével pörölne-e velem? Nem! Csakhogy ügyelne ő rám!
Mon han da satte sin Almagt imod mig? Nej, visselig agted han paa mig;
7 Akkor az egyenes szállt vele vitára, s örökre megmenekülnék bírámtól.
da gik en oprigtig i Rette med ham, og jeg bjærged for evigt min Ret.
8 Lám, keletre megyek – s ő nincs ott, nyugatra: s nem veszem észre;
Men gaar jeg mod Øst, da er han der ikke, mod Vest, jeg mærker ej til ham;
9 balról midőn működik, nem nézhetem meg, jobbra fordul és nem látom.
jeg søger i Nord og ser ham ikke, drejer mod Syd og øjner ham ej.
10 Mert ismeri az utat, melyet követek; megvizsgálna: mint az arany kerülnék ki.
Thi han kender min Vej og min Vandel, som Guld gaar jeg frem af hans Prøve.
11 Ösvényéhez ragaszkodott lábam, útját őriztem meg és nem hajlok el.
Min Fod har holdt fast ved hans Spor, hans Vej har jeg fulgt, veg ikke derfra,
12 Ajkai parancsától nem mozdulok el, törvényemnél fogva megóvtam szája szavait.
fra hans Læbers Bud er jeg ikke veget, hans Ord har jeg gemt i mit Bryst.
13 De ő az egy, ki térítheti el? S a mit lelke megkívánt, azt megcselekszi.
Men han gjorde sit Valg, hvem hindrer ham Han udfører, hvad hans Sjæl attraar.
14 Bizony befejezi azt, mi kiszabva van nekem s efféle sok van nála.
Thi han fuldbyrder, hvad han bestemte, og af sligt har han meget for.
15 Azért rémülök meg miatta, elgondolkozom és rettegek tőle.
Derfor forfærdes jeg for ham og gruer ved Tanken om ham.
16 Hisz Isten csüggesztette el szívemet s a Mindenható rémített meg engem;
Ja, Gud har nedbrudt mit Mod, forfærdet mig har den Almægtige;
17 mert nem a sötétség miatt semmisültem meg, sem mivel arczomat a homály borította.
thi jeg gaar til i Mørket, mit Aasyn dækkes af Mulm.