< Jób 23 >
1 S felelt Jób és mondta:
Job loh a doo tih,
2 Ma is ellenszegülő a panaszom: csapásom ránehezedik nyögésemre.
Tihnin ah khaw boekoek bangla ka kohuetnah loh ka kut he ka hueinah neh a nan.
3 Vajha tudnám, hogy találhatom, hogy eljutok székhelyéig:
U loh n'khueh khaw ka ming vetih amah te ka hmuh phoeiah amah kah hmuenmol la ka pha lah mako?
4 eléje terjeszteném az ügyet és szájamat megtölteném bizonyításokkal;
A mikhmuh ah laitloeknah ka khueng lah vetih ka ka ah toelthamnah ka paem lah mako.
5 tudnám mely szavakkal felel nekem, s megérteném, mit mond nekem.
Olthui te ka ming tih kai n'doo vaengkah kai hamla a thui te ka yakming lah mako.
6 Vajon erőnek teljével pörölne-e velem? Nem! Csakhogy ügyelne ő rám!
Thadueng cungkuem neh kai n'ho saeh a? Amah loh kai taengah khueh het mahpawt a?
7 Akkor az egyenes szállt vele vitára, s örökre megmenekülnék bírámtól.
Aka thuem te a hmaiah a tluung pahoi lah vetih kai he laitloek khui lamloh a yoeyah la ka loeih mako.
8 Lám, keletre megyek – s ő nincs ott, nyugatra: s nem veszem észre;
Khothoeng la ka caeh mai akhaw amah a om moenih. A hnuk ah khaw anih te ka yakming moenih.
9 balról midőn működik, nem nézhetem meg, jobbra fordul és nem látom.
Banvoei ah a saii vaengah ka hmuh moenih. Bantang la a mael vaengah ka hmuh moenih.
10 Mert ismeri az utat, melyet követek; megvizsgálna: mint az arany kerülnék ki.
Tedae longpuei a ming dongah kai he ka taengah n'noemcai tih sui bangla ka thoeng.
11 Ösvényéhez ragaszkodott lábam, útját őriztem meg és nem hajlok el.
A khokan te ka khopha loh a vai. A longpuei te ka ngaithuen tih ka phael moenih.
12 Ajkai parancsától nem mozdulok el, törvényemnél fogva megóvtam szája szavait.
A hmuilai kah olpaek khaw ka hlong pawt tih ka buhvae lakah a ka lamkah ol ni ka khoem.
13 De ő az egy, ki térítheti el? S a mit lelke megkívánt, azt megcselekszi.
Tedae amah tah pakhat la om tih ulong anih a mael thil thai? Te dongah a hinglu kah a ngaih bangla a saii.
14 Bizony befejezi azt, mi kiszabva van nekem s efféle sok van nála.
Ka oltlueh te a thuung tih te bang te amah taengah yet.
15 Azért rémülök meg miatta, elgondolkozom és rettegek tőle.
Te dongah a mikhmuh lamloh ka let coeng. Ka yakming dongah amah te ka rhih.
16 Hisz Isten csüggesztette el szívemet s a Mindenható rémített meg engem;
Pathen loh kai lungbuei a phoena sak tih tlungthang loh kai n'let sak.
17 mert nem a sötétség miatt semmisültem meg, sem mivel arczomat a homály borította.
Tedae a hmuep kah maelhmai loh m'biit pawt tih ka maelhmai te a khohmuep loh a dah moenih.