Jób 22
1 Felelt a Témánbeli Elifáz és mondta:
Ipapo Erifazi muTemani akapindura akati:
2 Istennek tesz-e hasznot az ember? Bizony önmagának tesz hasznot az eszes!
“Ko, munhu angabatsira Mwari here? Kunyange munhu akachenjera angamubatsira here?
3 Érdeke van-e a Mindenhatónak abban, hogy igaz vagy, avagy nyeresége, hogy gáncstalanná teszed útaidat?
Wamasimba Ose angawana mufaro weiko dai iwe wakarurama? Aibatsirwa neiko dai nzira dzako dzaiva dzakarurama?
4 Vajon istenfélelmed miatt fenyít-e meg téged, száll veled ítéletedre?
“Imhaka yokumunamata kwako here zvaanokutsiura uyewo achikupa mhosva?
5 Nemde nagy a te rosszaságod, s nincs vége bűneidnek!
Zvakaipa zvako hazvina kukura here? Handiti zvivi zvako hazviperi?
6 Mert megzálogoltad testvéreidet ok nélkül, s a meztelenek ruháit lehúzod;
Wakakumbira rubatso kuhama dzako pasina; wakatorera vanhu nguo dzavo, uchivasiya vasina kupfeka.
7 nem adtál vizet inni az elbágyadtnak s az éhezőtől megvontad a kenyeret.
Wakanyima mvura vakaneta uye wakanyima vane nzara zvokudya,
8 S az erős kar emberéé az ország s a nagytekintetű marad benne lakónak.
kunyange wakanga uri munhu ane simba, ane minda yake, uri munhu anokudzwa, agere pairi.
9 Özvegyeket üresen bocsátottál el s az árvák karjai összezúzattak.
Wakadzinga chirikadzi dzisina chinhu uye wakavhuna simba renherera.
10 Azért vannak körülötted tőrök, s rettegés rémít meg téged hirtelen.
Ndokusaka misungo yakakukomberedza, ndokusaka njodzi ichikuvhundutsa,
11 Vagy nem látod-e a sötétséget, a vízáradatot, mely téged elborít?
ndokusaka kuine rima usingakwanisi kuona, uye mafashamu emvura achikufukidza.
12 Nemde Isten az ég magasságában van, s nézd a csillagok tetejét, mily magasak!
“Ko, Mwari haazi kumusoro kwokudenga here? Tarira kukwirira kwakaita nyeredzi dzokumusoro-soro!
13 S te azt mondod: Mit tudhat Isten, vajon sűrű ködön keresztül ítélhet-e?
Asi imi munoti, ‘Mwari anoziveiko? Ko, anotonga murima rakadai here?
14 Felhő az ő rejteke s nem lát s az egek körén járkál.
Makore matema anomufukidza, saka haationi paanofamba-famba padenderedzwa ramatenga.’
15 Vajon az őskor ösvényét követed-e, melyet tapostak a jogtalanság emberei?
Ko, iwe ucharambira munzira yakare iya yakatsikwa navanhu vakaipa here?
16 Kik megragadtattak idő előtt, folyammá omlott szét alapjuk;
Ivo vakabvutwa nguva yavo isati yasvika, hwaro hwavo hwakakukurwa namafashamu.
17 kik azt mondták Istennek: távozz tőlünk, s hogy mit tehet nekik a Mindenható
Vakati kuna Mwari, ‘Tisiyei takadaro! Wamasimba Ose angaiteiko kwatiri?’
18 holott ő megtöltötte házaikat jóval: de távol legyen tőlem a gonoszok tanácsa!
Sezvo ari iye akazadza dzimba dzavo nezvinhu zvakanaka, ndinomira kure namano avakaipa.
19 Látják az igazak s örülnek s az ártatlan gúnyolódik rajtuk:
“Vakarurama vanoona kuparadzwa kwavo vagofara, vasina mhaka vanovaseka vachiti,
20 bizony megsemmisült a mi támadónk, s a mi maradt tőlük, tűz emésztette meg!
‘Zvirokwazvo vadzivisi vedu vaparadzwa, uye moto unopedza pfuma yavo.’
21 Szegődjél csak hozzá s békéd lesz, az által jön reád a jó;
“Zviise pasi paMwari ugova norugare naye, nenzira iyi kubudirira kuchasvika kwauri.
22 fogadj csak el szájából tant és vedd mondásait szívedbe.
Gamuchira kurayira kunobva mumuromo make uye uchengete mashoko ake mumwoyo.
23 Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, fölépülsz, ha eltávolítsz jogtalanságot sátradból;
Kana ukadzokera kuna Wamasimba Ose, uchadzoredzerwa: Kana ukabvisa zvakaipa uchizviisa kure netende rako,
24 s porba helyezd az érczet s patakok kavicsába az Ófir-aranyat,
uye ukaisa goridhe rako paguruva, iro goridhe rako rokuOfiri kumatombo okunzizi,
25 s legyen a Mindenható a te érczed s ragyogó ezüstöd neked:
ipapo Wamasimba Ose achava goridhe rako, iyo sirivha yako yakanyatsosanangurwa.
26 akkor bizony a Mindenhatóban fogsz gyönyörködni s felemelheted Istenhez arczodat.
Zvirokwazvo ipapo uchawana mufaro muna Wamasimba Ose, uye uchasimudzira chiso chako kuna Mwari.
27 Fohászkodol hozzá s ő hallgat rád a fogadalmaidat megfizetheted.
Uchanyengetera kwaari, uye achakunzwa, uye iwe uchazadzisa zvawakapika.
28 A mely szóval határozol, az beteljesül neked, és útaid fölött világosság derült föl.
Zvaunotaura sechirevo zvichaitika, uye chiedza chichavhenekera panzira dzako.
29 Ha kit megaláztak s azt mondod: emelkedés! a lecsüggedt szeműt megsegíti ő;
Vanhu pavanodzikiswa iwe ukati, ‘Vasimudzei!’ ipapo vakaderedzwa vachaponeswa.
30 megmenti a nem ártatlant s megmenekül kezeid tisztasága által.
Achadzikinura kunyange uyo ane mhosva, acharwirwa kubudikidza nokuchena kwamaoko ako.”
