Jób 22
1 Felelt a Témánbeli Elifáz és mondta:
Forsothe Eliphat Themanytes answeride, and seide,
2 Istennek tesz-e hasznot az ember? Bizony önmagának tesz hasznot az eszes!
Whether a man, yhe, whanne he is of perfit kunnyng, mai be comparisound to God?
3 Érdeke van-e a Mindenhatónak abban, hogy igaz vagy, avagy nyeresége, hogy gáncstalanná teszed útaidat?
What profitith it to God, if thou art iust? ethir what schalt thou yyue to hym, if thi lijf is without wem?
4 Vajon istenfélelmed miatt fenyít-e meg téged, száll veled ítéletedre?
Whether he schal drede, and schal repreue thee, and schal come with thee in to doom,
5 Nemde nagy a te rosszaságod, s nincs vége bűneidnek!
and not for thi ful myche malice, and thi wickidnessis with out noumbre, `these peynes bifelden iustli to thee?
6 Mert megzálogoltad testvéreidet ok nélkül, s a meztelenek ruháit lehúzod;
For thou hast take awei with out cause the wed of thi britheren; and hast spuylid nakid men of clothis.
7 nem adtál vizet inni az elbágyadtnak s az éhezőtől megvontad a kenyeret.
Thou yauest not watir to the feynt man; and thou withdrowist breed fro the hungri man.
8 S az erős kar emberéé az ország s a nagytekintetű marad benne lakónak.
In the strengthe of thin arm thou haddist the lond in possessioun; and thou moost myyti heldist it.
9 Özvegyeket üresen bocsátottál el s az árvák karjai összezúzattak.
Thou leftist widewis voide; and al to-brakist the schuldris of fadirles children.
10 Azért vannak körülötted tőrök, s rettegés rémít meg téged hirtelen.
Therfor thou art cumpassid with snaris; and sodeyn drede disturblith thee.
11 Vagy nem látod-e a sötétséget, a vízáradatot, mely téged elborít?
And thou gessidist, that thou schuldist not se derknessis; and that thou schuldist not be oppressid with the fersnesse of watris flowyng.
12 Nemde Isten az ég magasságában van, s nézd a csillagok tetejét, mily magasak!
Whether thou thenkist, that God is hiyere than heuene, and is enhaunsid aboue the coppe of sterris?
13 S te azt mondod: Mit tudhat Isten, vajon sűrű ködön keresztül ítélhet-e?
And thou seist, What sotheli knowith God? and, He demeth as bi derknesse.
14 Felhő az ő rejteke s nem lát s az egek körén járkál.
A cloude is his hidyng place, and he biholdith not oure thingis, and he `goith aboute the herris of heuene.
15 Vajon az őskor ösvényét követed-e, melyet tapostak a jogtalanság emberei?
Whether thou coueitist to kepe the path of worldis, which wickid men han ofte go?
16 Kik megragadtattak idő előtt, folyammá omlott szét alapjuk;
Whiche weren takun awei bifor her tyme, and the flood distriede the foundement of hem.
17 kik azt mondták Istennek: távozz tőlünk, s hogy mit tehet nekik a Mindenható
Whiche seiden to God, Go thou awei fro vs; and as if Almyyti God may do no thing, thei gessiden hym,
18 holott ő megtöltötte házaikat jóval: de távol legyen tőlem a gonoszok tanácsa!
whanne he hadde fillid her housis with goodis; the sentence of whiche men be fer fro me.
19 Látják az igazak s örülnek s az ártatlan gúnyolódik rajtuk:
Iust men schulen se, and schulen be glad; and an innocent man schal scorne hem.
20 bizony megsemmisült a mi támadónk, s a mi maradt tőlük, tűz emésztette meg!
Whether the reisyng of hem is not kit doun, and fier schal deuoure the relifs of hem?
21 Szegődjél csak hozzá s békéd lesz, az által jön reád a jó;
Therfor assente thou to God, and haue thou pees; and bi these thingis thou schalt haue best fruytis.
22 fogadj csak el szájából tant és vedd mondásait szívedbe.
Take thou the lawe of his mouth, and sette thou hise wordis in thin herte.
23 Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, fölépülsz, ha eltávolítsz jogtalanságot sátradból;
If thou turnest ayen to Almyyti God, thou schalt be bildid; and thou schalt make wickidnesse fer fro thi tabernacle.
24 s porba helyezd az érczet s patakok kavicsába az Ófir-aranyat,
He schal yyue a flynt for erthe, and goldun strondis for a flynt.
25 s legyen a Mindenható a te érczed s ragyogó ezüstöd neked:
And Almyyti God schal be ayens thin enemyes; and siluer schal be gaderid togidere to thee.
26 akkor bizony a Mindenhatóban fogsz gyönyörködni s felemelheted Istenhez arczodat.
Thanne on Almyyti God thou schalt flowe with delicis; and thou schalt reise thi face to God.
27 Fohászkodol hozzá s ő hallgat rád a fogadalmaidat megfizetheted.
Thou schalt preye hym, and he schal here thee; and thou schalt yelde thi vowis.
28 A mely szóval határozol, az beteljesül neked, és útaid fölött világosság derült föl.
Thou schalt deme a thing, and it schal come to thee; and lyyt schal schyne in thi weies.
29 Ha kit megaláztak s azt mondod: emelkedés! a lecsüggedt szeműt megsegíti ő;
For he that is mekid, schal be in glorie; and he that bowith doun hise iyen, schal be saued.
30 megmenti a nem ártatlant s megmenekül kezeid tisztasága által.
An innocent schal be saued; sotheli he schal be saued in the clennesse of hise hondis.
