Jób 22
1 Felelt a Témánbeli Elifáz és mondta:
THEN Eliphaz the Temanite answered and said,
2 Istennek tesz-e hasznot az ember? Bizony önmagának tesz hasznot az eszes!
Can a man be profitable unto God, as he that is wise may be profitable unto himself?
3 Érdeke van-e a Mindenhatónak abban, hogy igaz vagy, avagy nyeresége, hogy gáncstalanná teszed útaidat?
Is it any pleasure to the Almighty, that thou art righteous? or is it gain to him, that thou makest thy ways perfect?
4 Vajon istenfélelmed miatt fenyít-e meg téged, száll veled ítéletedre?
Will he reprove thee for fear of thee? will he enter with thee into judgment?
5 Nemde nagy a te rosszaságod, s nincs vége bűneidnek!
Is not thy wickedness great? and thine iniquities infinite?
6 Mert megzálogoltad testvéreidet ok nélkül, s a meztelenek ruháit lehúzod;
For thou hast taken a pledge from thy brother for nought, and stripped the naked of their clothing.
7 nem adtál vizet inni az elbágyadtnak s az éhezőtől megvontad a kenyeret.
Thou hast not given water to the weary to drink, and thou hast withholden bread from the hungry.
8 S az erős kar emberéé az ország s a nagytekintetű marad benne lakónak.
But as for the mighty man, he had the earth; and the honourable man dwelt in it.
9 Özvegyeket üresen bocsátottál el s az árvák karjai összezúzattak.
Thou hast sent widows away empty, and the arms of the fatherless have been broken.
10 Azért vannak körülötted tőrök, s rettegés rémít meg téged hirtelen.
Therefore snares are round about thee, and sudden fear troubleth thee;
11 Vagy nem látod-e a sötétséget, a vízáradatot, mely téged elborít?
Or darkness, that thou canst not see; and abundance of waters cover thee.
12 Nemde Isten az ég magasságában van, s nézd a csillagok tetejét, mily magasak!
Is not God in the height of heaven? and behold the height of the stars, how high they are!
13 S te azt mondod: Mit tudhat Isten, vajon sűrű ködön keresztül ítélhet-e?
And thou sayest, How doth God know? can he judge through the dark cloud?
14 Felhő az ő rejteke s nem lát s az egek körén járkál.
Thick clouds are a covering to him, that he seeth not; and he walketh in the circuit of heaven.
15 Vajon az őskor ösvényét követed-e, melyet tapostak a jogtalanság emberei?
Hast thou marked the old way which wicked men have trodden?
16 Kik megragadtattak idő előtt, folyammá omlott szét alapjuk;
Which were cut down out of time, whose foundation was overflown with a flood:
17 kik azt mondták Istennek: távozz tőlünk, s hogy mit tehet nekik a Mindenható
Which said unto God, Depart from us: and what can the Almighty do for them?
18 holott ő megtöltötte házaikat jóval: de távol legyen tőlem a gonoszok tanácsa!
Yet he filled their houses with good things: but the counsel of the wicked is far from me.
19 Látják az igazak s örülnek s az ártatlan gúnyolódik rajtuk:
The righteous see it, and are glad: and the innocent laugh them to scorn.
20 bizony megsemmisült a mi támadónk, s a mi maradt tőlük, tűz emésztette meg!
Whereas our substance is not cut down, but the remnant of them the fire consumeth.
21 Szegődjél csak hozzá s békéd lesz, az által jön reád a jó;
Acquaint now thyself with him, and be at peace: thereby good shall come unto thee.
22 fogadj csak el szájából tant és vedd mondásait szívedbe.
Receive, I pray thee, the law from his mouth, and lay up his words in thine heart.
23 Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, fölépülsz, ha eltávolítsz jogtalanságot sátradból;
If thou return to the Almighty, thou shalt be built up, thou shalt put away iniquity far from thy tabernacles.
24 s porba helyezd az érczet s patakok kavicsába az Ófir-aranyat,
Then shalt thou lay up gold as dust, and the gold of Ophir as the stones of the brooks.
25 s legyen a Mindenható a te érczed s ragyogó ezüstöd neked:
Yea, the Almighty shall be thy defence, and thou shalt have plenty of silver.
26 akkor bizony a Mindenhatóban fogsz gyönyörködni s felemelheted Istenhez arczodat.
For then shalt thou have thy delight in the Almighty, and shalt lift up thy face unto God.
27 Fohászkodol hozzá s ő hallgat rád a fogadalmaidat megfizetheted.
Thou shalt make thy prayer unto him, and he shall hear thee, and thou shalt pay thy vows.
28 A mely szóval határozol, az beteljesül neked, és útaid fölött világosság derült föl.
Thou shalt also decree a thing, and it shall be established unto thee: and the light shall shine upon thy ways.
29 Ha kit megaláztak s azt mondod: emelkedés! a lecsüggedt szeműt megsegíti ő;
When men are cast down, then thou shalt say, There is lifting up; and he shall save the humble person.
30 megmenti a nem ártatlant s megmenekül kezeid tisztasága által.
He shall deliver the island of the innocent: and it is delivered by the pureness of thine hands.
