< Jób 22 >

1 Felelt a Témánbeli Elifáz és mondta:
Ilaifa: se da amane sia: i,
2 Istennek tesz-e hasznot az ember? Bizony önmagának tesz hasznot az eszes!
“Dunu afae da Gode fidimu hamedei. Dafawane! Baligili bagade dawa: su dunu amolawane da Gode fidimu hame dawa:
3 Érdeke van-e a Mindenhatónak abban, hogy igaz vagy, avagy nyeresége, hogy gáncstalanná teszed útaidat?
Di da moloidafa hou hamobeba: le, Gode fidimu dawa: bela: ? Hame mabu!
4 Vajon istenfélelmed miatt fenyít-e meg téged, száll veled ítéletedre?
Gode da dima gagabole sia: sa amola dima fofada: sa. Be amo ea bai da di da Godema nodone beda: iba: le hame.
5 Nemde nagy a te rosszaságod, s nincs vége bűneidnek!
Hame mabu! Dima fofada: su ea bai da di wadela: i hou hamonanebe amoga hamosa.
6 Mert megzálogoltad testvéreidet ok nélkül, s a meztelenek ruháit lehúzod;
Di da dia sama dima ea imunu muni ima: ne sesemusa: , ea abula huluane samogei. Amalalu, e da abula ga: simu hame ba: i.
7 nem adtál vizet inni az elbágyadtnak s az éhezőtől megvontad a kenyeret.
Di da helebe dunuma hano hame dili i. Amola ha: aligi dunuma ha: i manu imunu higa: i.
8 S az erős kar emberéé az ország s a nagytekintetű marad benne lakónak.
Di da gasa bagade amola mimogo hamoiba: le, soge huluane sasamogei.
9 Özvegyeket üresen bocsátottál el s az árvák karjai összezúzattak.
Di da didalo uda ili fidimu higa: i. Amola di da guluba: mano ilia liligi wamolai amola ilima se iasu.
10 Azért vannak körülötted tőrök, s rettegés rémít meg téged hirtelen.
Amaiba: le, di sa: ima: ne dogoi da di sisiga: i diala. Amola di da hedolowane beda: sa.
11 Vagy nem látod-e a sötétséget, a vízáradatot, mely téged elborít?
Gasi da bagadeba: le, di da ba: mu gogolei. Amola hano da heda: iba: le, di hahani ba: sa.
12 Nemde Isten az ég magasságában van, s nézd a csillagok tetejét, mily magasak!
Gode da gadodafa Hebene ganodini esala. Amola gasumuni da gadodafa, be Gode da amo dabuagadonini ba: le gudusa.
13 S te azt mondod: Mit tudhat Isten, vajon sűrű ködön keresztül ítélhet-e?
Be di da amane sia: sa, ‘Gode da adi dawa: bela: ? E da mu mobiga uligi. E da habodane ninima fofada: ma: bela: ?’
14 Felhő az ő rejteke s nem lát s az egek körén járkál.
E da mu da: iya gado ahoasea, E da mu mobiga uligiba: le, nini hame ba: ma: bela: ? E da ba: mu!
15 Vajon az őskor ösvényét követed-e, melyet tapostak a jogtalanság emberei?
Di da wadela: i hamosu dunu ilia eso huluane ahoasu logo amoga hanabela: ?
16 Kik megragadtattak idő előtt, folyammá omlott szét alapjuk;
Ilia wadela: mu ilegei eso da mae doaga: iwane, ilia da hano leda: i amoga mini asi dagoi ba: i.
17 kik azt mondták Istennek: távozz tőlünk, s hogy mit tehet nekik a Mindenható
Amo dunu ilia da Gode higasu. Ilia da Gode da ili fidimu defele esala amo dafawaneyale hame dawa: su.
18 holott ő megtöltötte házaikat jóval: de távol legyen tőlem a gonoszok tanácsa!
Be Gode Hi fawane da ili bagade gagui ilima i. Na da wadela: le hamosu dunu ilia asigi dawa: su hamedafa dawa: digisa.
19 Látják az igazak s örülnek s az ártatlan gúnyolódik rajtuk:
Gode da wadela: i hou hamosu dunu ilima se dabe iasea, noga: i dunu amola moloidafa hamosu dunu da hahawaneba: le oufesega: sa.
20 bizony megsemmisült a mi támadónk, s a mi maradt tőlük, tűz emésztette meg!
Wadela: i dunu ilia gagui liligi huluane da wadela: lesisa. Amola hame wadela: lesi liligi dialebe, amo huluane da laluga ulagisisa.
21 Szegődjél csak hozzá s békéd lesz, az által jön reád a jó;
Yoube! Di Godema olofole gousa: ma! Ema ha lasu agoane mae hamoma! Agoane hamosea, E da dima hahawane dogolegele fidisu imunu.
22 fogadj csak el szájából tant és vedd mondásait szívedbe.
Ea dima olelebe amo lalegaguma! Ea sia: dia dogo ganodini dialoma: ne ligisima.
23 Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, fölépülsz, ha eltávolítsz jogtalanságot sátradból;
Dafawane! Di fonoboiwane, Godema sinidigima! Wadela: i hou amo da dia diasuga hamonanebe ba: sa, amo huluane yolesima!
24 s porba helyezd az érczet s patakok kavicsába az Ófir-aranyat,
Dia gouli huluane galadigima! Dia gouli noga: idafa amo hafoga: i hano logoa amogai sanasima!
25 s legyen a Mindenható a te érczed s ragyogó ezüstöd neked:
Gode Bagadedafa, E fawane da dia gouli amola silifa lelegela heda: i agoane dialoma: ne, logo doasima!
26 akkor bizony a Mindenhatóban fogsz gyönyörködni s felemelheted Istenhez arczodat.
Amasea, di da eso huluane Gode dafawaneyale dawa: mu. Amola E da dia hahawane hou ea bai dialebe, di da ba: mu.
27 Fohászkodol hozzá s ő hallgat rád a fogadalmaidat megfizetheted.
Di da Ema sia: ne gadosea, E da dima dabe adole imunu. Amola di da ilegele sia: sea, di da amo defele hamomu.
28 A mely szóval határozol, az beteljesül neked, és útaid fölött világosság derült föl.
Dia da, dia hamomu liligi huluane didili hamomu. Amola hadigi da dia ahoabe logo olemu.
29 Ha kit megaláztak s azt mondod: emelkedés! a lecsüggedt szeműt megsegíti ő;
Gode da gasa fi gaguia gudulisisa. Amola E da asaboi dunu gaguia gadosa.
30 megmenti a nem ártatlant s megmenekül kezeid tisztasága által.
Di da wadela: le hame hamosea, be moloidafa fawane hamosea, E da di gaga: mu.”

< Jób 22 >