Jób 21
1 Felelt Jób és mondta:
Entonces Job respondió:
2 Hallva halljátok szavaimat s ez legyen vigasztalástok.
Escuchen con atención mis palabras, y que sea esto el consuelo que me den.
3 Tűrjetek el engem, majd én beszélek, s miután beszéltem, gúnyolódhatsz!
Tolérenme mientras hablo, y después que hable, búrlense.
4 Vajon embernek szól-e az én panaszom, avagy miért nem volnék türelmetlen?
¿Me quejo ante un hombre? ¿Por qué no se debe impacientar mi espíritu?
5 Forduljatok hozzám, iszonyodjatok el s tegyétek kezeteket szátokra!
Mírenme, asómbrense y coloquen la mano sobre su boca.
6 Hisz, ha rágondolok, megrémülök, s borzadály fogja el testemet.
Cuando lo recuerdo me asombro, y el horror estremece mi carne.
7 Miért élnek a gonoszok, megszilárdulnak, meg is erősödnek vagyonban?
¿Por qué viven los perversos, envejecen y son poderosos?
8 Magzatjuk bizton áll előttük, velök, és ivadékaik szemeik előtt.
Sus descendientes se establecen con ellos y ante ellos. Sus hijos están ante ellos.
9 Házaik csupa béke, félelem nélkül, és nincsen rajtuk Isten vesszeje.
Sus casas están libres de temor. No tienen azote de ʼElohim sobre ellos.
10 Bikája hág s el nem vetél, tehene ellik és nem szül idétlent.
Su toro fecunda sin fallar, sus vacas paren y no pierden crías.
11 Kieresztik, mint a juhokat, gyerkőczeiket, és gyermekeik ugrándoznak.
Sueltan a sus pequeños como manada y sus hijos andan saltando.
12 Énekelnek dobszó és hárfa mellett s örülnek a fuvola hangjánál.
Cantan al son del tamboril y el arpa. Se regocijan con el sonido de la flauta.
Sus días transcurren en prosperidad. Con tranquilidad bajan al Seol. (Sheol h7585)
14 Pedig mondták Istennek: Távozz tőlünk s útaidat megismerni nem kívánjuk;
Ellos dicen a ʼElohim: Apártate de nosotros. Ni siquiera deseamos el conocimiento de tus caminos.
15 mi a Mindenható, hogy szolgáljuk őt, s mi hasznunk lesz, ha imádjuk őt?
¿Quién es ʼEL-Shadday para que le sirvamos, y de qué nos aprovecha que le supliquemos?
16 Lám, nem kezökben van javuk, – a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
Ciertamente, la prosperidad de ellos no está en sus propias manos. El consejo de los perversos esté lejos de mí.
17 Hányszor alszik ki a gonoszok mécsese, és jön reájuk szerencsétlenségök, midőn részeket oszt ki haragjában!
¿Cuántas veces es apagada la lámpara de los perversos, o su calamidad cae sobre ellos, o ʼElohim les reparte destrucción en su ira?
18 Lesznek olyanok, mint szalma szél előtt s mint polyva, melyet elragad a vihar.
¿Son como concha de grano trillado llevada por el viento, y como pasto que arrebata la tormenta?
19 Isten majd gyermekei számára teszi el jogtalanságát. – Fizessen neki magának, hogy érezze;
Ustedes dicen: ʼElohim guarda la perversidad del hombre para sus hijos. ¡Que ʼElohim le retribuya para que aprenda!
20 saját szemei lássák vesztét és a Mindenható haragjából igyék!
¡Vean sus ojos su ruina, y beba él mismo de la ira de ʼEL-Shadday!
21 Mert mi dolga van ő utána házával a hónapjainak száma után, melyek neki rendeltettek?
Pues después que muera y acabe la cuenta de sus meses, ¿qué le importa su familia?
22 Istent lehet-e tanítani tudásra, őt, ki a magasakat is ítéli?
¿Puede alguno enseñar conocimientos a ʼElohim, puesto que Él juzga a los que están en las alturas?
23 Emez teljes épségében hal el, egészen gondtalan és boldog;
Un hombre muere en la plenitud de su vigor, completamente tranquilo y en paz,
24 sajtárai telve voltak tejjel és csontjainak veleje üde.
con las cavidades internas llenas de grasa y la médula de sus huesos bien nutrida.
25 Amaz pedig keserű lélekkel hal meg és nem élvezett a jóból:
Otro muere con el alma amargada, sin comer jamás con gusto.
26 Együtt a porban feküsznek és féreg fedi el őket.
Juntamente están tendidos en el polvo, y los gusanos los cubren.
27 Lám, ismerem a ti gondolataitokat a a fondorlatokat, melyekkel erőszakot míveltek ellenem.
Ciertamente conozco los pensamientos de ustedes, y sus estratagemas contra mí.
28 Midőn mondjátok: hol van a hatalmasnak háza és hol a gonoszoknak sátra, lakása?
Sé que dicen: ¿Dónde está la casa del que era poderoso, y la vivienda en la cual vivían los perversos?
29 – nem kérdeztétek-e az úton járókat, hisz az ő jeleiket nem ismerhetitek félre:
¿Por qué no lo preguntan a los viajeros, ni han consultado su respuesta?
30 hogy a szerencsétlenség napjára tartatik fenn az, a ki rossz, a harag napjára vitetik el?
Porque el perverso es preservado en el día de la calamidad, y se lo excluye del día de la ira.
31 Ki mondja meg neki szemébe az útját, s a mit cselekedett, ki fizeti meg neki?
¿Quién le denuncia en la cara su camino? Y lo que hizo, ¿quién se lo retribuye?
32 Hisz ő a sírkertbe vitetik és a sírhalom fölött virraszt;
Porque es conducido al sepulcro, y sobre su tumba se hará vigilancia,
33 édesek neki a völgy göröngyei, és ő utána húzódik minden ember, s őelőtte számtalanok.
y junto a la tumba magnífica se monta guardia. Así, tras él, todo el mundo desfila, y adelante de él, otros sinnúmero.
34 Hogy vigasztaltok hát engem hiábavalóval, hisz válaszaitok – a mi marad, hűtelenség!
¿Cómo pueden ustedes consolarme con palabras vacías y fútiles, puesto que en sus respuestas solo hay falsedad?
