Jób 21
1 Felelt Jób és mondta:
Then Job answered and said:
2 Hallva halljátok szavaimat s ez legyen vigasztalástok.
Hear diligently my speech; and let this be your consolations.
3 Tűrjetek el engem, majd én beszélek, s miután beszéltem, gúnyolódhatsz!
Suffer me, that I may speak; and after that I have spoken, mock on.
4 Vajon embernek szól-e az én panaszom, avagy miért nem volnék türelmetlen?
As for me, is my complaint to man? Or why should I not be impatient?
5 Forduljatok hozzám, iszonyodjatok el s tegyétek kezeteket szátokra!
Turn unto me, and be astonished, and lay your hand upon your mouth.
6 Hisz, ha rágondolok, megrémülök, s borzadály fogja el testemet.
Even when I remember I am affrighted, and horror hath taketh hold on my flesh.
7 Miért élnek a gonoszok, megszilárdulnak, meg is erősödnek vagyonban?
Wherefore do the wicked live, become old, yea, wax mighty in power?
8 Magzatjuk bizton áll előttük, velök, és ivadékaik szemeik előtt.
Their seed is established in their sight with them, and their offspring before their eyes.
9 Házaik csupa béke, félelem nélkül, és nincsen rajtuk Isten vesszeje.
Their houses are safe, without fear, neither is the rod of God upon them.
10 Bikája hág s el nem vetél, tehene ellik és nem szül idétlent.
Their bull gendereth, and faileth not; their cow calveth, and casteth not her calf.
11 Kieresztik, mint a juhokat, gyerkőczeiket, és gyermekeik ugrándoznak.
They send forth their little ones like a flock, and their children dance.
12 Énekelnek dobszó és hárfa mellett s örülnek a fuvola hangjánál.
They sing to the timbrel and harp, and rejoice at the sound of the pipe.
They spend their days in prosperity, and peacefully they go down to the grave. (Sheol h7585)
14 Pedig mondták Istennek: Távozz tőlünk s útaidat megismerni nem kívánjuk;
Yet they said unto God: 'Depart from us; for we desire not the knowledge of Thy ways.
15 mi a Mindenható, hogy szolgáljuk őt, s mi hasznunk lesz, ha imádjuk őt?
What is the Almighty, that we should serve Him? And what profit should we have, if we pray unto Him?' —
16 Lám, nem kezökben van javuk, – a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
Lo, their prosperity is not in their hand; the counsel of the wicked is far from me.
17 Hányszor alszik ki a gonoszok mécsese, és jön reájuk szerencsétlenségök, midőn részeket oszt ki haragjában!
How oft is it that the lamp of the wicked is put out? that their calamity cometh upon them? that He distributeth pains in His anger?
18 Lesznek olyanok, mint szalma szél előtt s mint polyva, melyet elragad a vihar.
That they are as stubble before the wind, and as chaff that the storm stealeth away?
19 Isten majd gyermekei számára teszi el jogtalanságát. – Fizessen neki magának, hogy érezze;
'God layeth up his iniquity for his children!' — let Him recompense it unto himself, that he may know it.
20 saját szemei lássák vesztét és a Mindenható haragjából igyék!
Let his own eyes see his destruction, and let him drink of the wrath of the Almighty.
21 Mert mi dolga van ő utána házával a hónapjainak száma után, melyek neki rendeltettek?
For what pleasure hath he in his house after him? seeing the number of his months is determined.
22 Istent lehet-e tanítani tudásra, őt, ki a magasakat is ítéli?
Shall any teach God knowledge? seeing it is He that judgeth those that are high.
23 Emez teljes épségében hal el, egészen gondtalan és boldog;
One dieth in his full strength, being wholly at ease and quiet;
24 sajtárai telve voltak tejjel és csontjainak veleje üde.
His pails are full of milk, and the marrow of his bones is moistened.
25 Amaz pedig keserű lélekkel hal meg és nem élvezett a jóból:
And another dieth in bitterness of soul, and hath never tasted of good.
26 Együtt a porban feküsznek és féreg fedi el őket.
They lie down alike in the dust, and the worm covereth them.
27 Lám, ismerem a ti gondolataitokat a a fondorlatokat, melyekkel erőszakot míveltek ellenem.
Behold, I know your thoughts, and the devices which ye wrongfully imagine against me.
28 Midőn mondjátok: hol van a hatalmasnak háza és hol a gonoszoknak sátra, lakása?
For ye say: 'Where is the house of the prince? And where is the tent wherein the wicked dwelt?'
29 – nem kérdeztétek-e az úton járókat, hisz az ő jeleiket nem ismerhetitek félre:
Have ye not asked them that go by the way; and will ye misdeem their tokens,
30 hogy a szerencsétlenség napjára tartatik fenn az, a ki rossz, a harag napjára vitetik el?
That the evil man is reserved to the day of calamity, that they are led forth to the day of wrath?
31 Ki mondja meg neki szemébe az útját, s a mit cselekedett, ki fizeti meg neki?
But who shall declare his way to his face? And who shall repay him what he hath done?
32 Hisz ő a sírkertbe vitetik és a sírhalom fölött virraszt;
For he is borne to the grave, and watch is kept over his tomb.
33 édesek neki a völgy göröngyei, és ő utána húzódik minden ember, s őelőtte számtalanok.
The clods of the valley are sweet unto him, and all men draw after him, as there were innumerable before him.
34 Hogy vigasztaltok hát engem hiábavalóval, hisz válaszaitok – a mi marad, hűtelenség!
How then comfort ye me in vain? And as for your answers, there remaineth only faithlessness?
