Jób 21
1 Felelt Jób és mondta:
To naah Job mah,
2 Hallva halljátok szavaimat s ez legyen vigasztalástok.
ka lok hae kahoih ah tahngai ah; nang pathloephaih lok loe hae tiah om nasoe.
3 Tűrjetek el engem, majd én beszélek, s miután beszéltem, gúnyolódhatsz!
Tahngai ah, lok ka thuih han vop; koeh boeh loe ka thuih pacoengah, na pahnui thui ah.
4 Vajon embernek szól-e az én panaszom, avagy miért nem volnék türelmetlen?
Kai loe kami maw laisaep thuih? To tiah om nahaeloe, palung duem ai ah om tih maw?
5 Forduljatok hozzám, iszonyodjatok el s tegyétek kezeteket szátokra!
Kai hae na khen ah loe, dawnrai ah; pakha to ban hoi tamuep ah.
6 Hisz, ha rágondolok, megrémülök, s borzadály fogja el testemet.
Hae kawng hae ka poek naah ka zit moe; ka takpum boih tasoeh.
7 Miért élnek a gonoszok, megszilárdulnak, meg is erősödnek vagyonban?
Tipongah kasae kaminawk loe hinglung sawk o, mitong khoek to ngantui o moe, angraeng o pacoengah, thacak o loe?
8 Magzatjuk bizton áll előttük, velök, és ivadékaik szemeik előtt.
Anih ih caanawk loe angmah taengah khosak o moe, angmah ih acaengnawk doeh a mikhnuk ah qoeng o tahang.
9 Házaik csupa béke, félelem nélkül, és nincsen rajtuk Isten vesszeje.
A imnawk doeh misa zithaih om ai, Sithaw danpaekhaih thingboeng doeh nihcae nuiah krah ai.
10 Bikája hág s el nem vetél, tehene ellik és nem szül idétlent.
Nihcae ih maitaw tae loe apet ai ah apaa cuk o moe, kapomh maitaw doeh acaa zuun vai ai.
11 Kieresztik, mint a juhokat, gyerkőczeiket, és gyermekeik ugrándoznak.
Nihcae ih caanawk loe tuu baktiah caeh o moe, hnawh o.
12 Énekelnek dobszó és hárfa mellett s örülnek a fuvola hangjánál.
Cingceng to boh o, katoeng kruek hoiah laa a sak o moe, tamoi lok hoiah anghoe o.
Nihcae loe taprong ah laem o ai karoek to, hmuenmae angraenghaih hoiah khosak o. (Sheol h7585)
14 Pedig mondták Istennek: Távozz tőlünk s útaidat megismerni nem kívánjuk;
Nihcae loe Sithaw khaeah, Na caeh taak ah, Na loklam panoek han ka koeh o ai.
15 mi a Mindenható, hogy szolgáljuk őt, s mi hasznunk lesz, ha imádjuk őt?
Thacak Sithaw loe kawbangmaw oh moe, a tok ka sak pae o han loe? Anih khaeah lawk ka thuih o nahaeloe, tih atho maw om tih, tiah a thuih o.
16 Lám, nem kezökben van javuk, – a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
Khenah, nihcae angraenghaih loe angmacae ban ah om poe ai; kazae kaminawk ih poekhaih to angqoi taak boeh.
17 Hányszor alszik ki a gonoszok mécsese, és jön reájuk szerencsétlenségök, midőn részeket oszt ki haragjában!
Sithaw mah kasae kaminawk ih hmaithaw to paduek pae, anih palungphui pongah nihcae to amrosak moe, nihcae nuiah vai nazetto maw raihaih to phaksak?
18 Lesznek olyanok, mint szalma szél előtt s mint polyva, melyet elragad a vihar.
Nihcae loe takhi mah hmuh ih anghnoeng baktiah oh o moe, takhi sae mah hmuh ih tavai baktiah ni oh o.
19 Isten majd gyermekei számára teszi el jogtalanságát. – Fizessen neki magának, hogy érezze;
Nangcae mah loe, zaehaih sah kaminawk zuengah a caanawk to Sithaw mah danpaek tih, tiah na thuih o; toe kaimah loe a sak pazaehaih panoek thai hanah, Sithaw mah zaehaih sah kami angmah roe to danpaek nasoe, tiah ka thuih.
20 saját szemei lássák vesztét és a Mindenható haragjából igyék!
Angmah amrohaih to a mik hoi roe hnu nasoe loe, Thacak Sithaw palungphuihaih to nae nasoe.
21 Mert mi dolga van ő utána házával a hónapjainak száma után, melyek neki rendeltettek?
Anih han paek ih ani hoi akhrah akoep naah loe, anih mah a caeh taak ih a caanawk hanah timaw sah pae thai tih?
22 Istent lehet-e tanítani tudásra, őt, ki a magasakat is ítéli?
Mi mah maw hmuensang ah kaom kaminawk lokcaekkung Sithaw to patuk thai tih?
23 Emez teljes épségében hal el, egészen gondtalan és boldog;
Kami maeto loe tha oh li, misa monghaih hoiah khosak moe, nawm li nathuem,
24 sajtárai telve voltak tejjel és csontjainak veleje üde.
A takpum kahoih ah qoeng tahang li moe, ahuhnawk tangkhring hoiah koi li nathuem ah duek ving.
25 Amaz pedig keserű lélekkel hal meg és nem élvezett a jóból:
Kalah kami maeto bae loe khosak nawmhaih tong vai ai, a hinghaih patangkhang pongah duek.
26 Együtt a porban feküsznek és féreg fedi el őket.
Nihnik loe maiphu thungah angsong hoi moe, sadong mah khuk khoep boeh.
27 Lám, ismerem a ti gondolataitokat a a fondorlatokat, melyekkel erőszakot míveltek ellenem.
Khenah, ka nuiah sak han na pacaeng ih kahoih ai hmuen to ka panoek.
28 Midőn mondjátok: hol van a hatalmasnak háza és hol a gonoszoknak sátra, lakása?
Nang mah, angraeng ih im naa ah maw oh, kasae kaminawk ih im naa ah maw oh? tiah na thuih.
29 – nem kérdeztétek-e az úton járókat, hisz az ő jeleiket nem ismerhetitek félre:
Kholong caeh kaminawk to lok na dueng o vai ai maw? A sak o ih angmathaih to na panoek o ai maw?
30 hogy a szerencsétlenség napjára tartatik fenn az, a ki rossz, a harag napjára vitetik el?
Kahoih ai kami loe amrohaih ani hanah pahoe boeh, palungphuihaih ani hanah suek boeh pongah, anih loe vaihi loih tih boeh, tiah na poek o ai maw?
31 Ki mondja meg neki szemébe az útját, s a mit cselekedett, ki fizeti meg neki?
A sak ih kahoih ai hmuen to mi mah maw taphong pae tih? A sak ih zaehaih baktih toengah mi mah maw pathok tih?
32 Hisz ő a sírkertbe vitetik és a sírhalom fölött virraszt;
Toe anih loe taprong ah phak naah doeh, tangprong toepkung to suem pae o tih.
33 édesek neki a völgy göröngyei, és ő utána húzódik minden ember, s őelőtte számtalanok.
Azawn ih long loe anih hanah luep, kami boih anih hnukah patom o ueloe, anih hmaa ah kroek laek ai kaminawk caeh o tih.
34 Hogy vigasztaltok hát engem hiábavalóval, hisz válaszaitok – a mi marad, hűtelenség!
To tiah nahaeloe tih han ih azom pui ah kaom lok hoiah nang pathloep o loe? Nang pathimhaih lok ah tangtang to om ai, amsawnlok cing ni oh, tiah a naa.
