Jób 20

1 Felelt a Náamabeli Czófár és mondta:

Katahi ka whakautua e Topara Naamati; i mea ia,

2 Azért gondolataim válaszra bírnak, s minthogy bennem van fel buzdulásom.

Na kona oku whakaaro i whakahoki kupu ake ai i roto i ahau; na reira ano ahau i hohoro ai.

3 Megszégyenítésem feddését hallom, és szellemem az én értelmemből bír feleletre.

Kua rongo ahau i te whakahe moku, e pa ai te whakama ki ahau, a na te wairua o toku ngakau mahara te kupu whakahoki ki ahau.

4 Nem tudod-e azt, a mi öröktől fogva van, a mióta embert tettek a földre,

Kahore ranei koe i mohio ki tenei i mua noa atu, i te wa ra ano i whakanohoia ai te tangata ki runga ki te whenua;

5 hogy a gonoszok ujjongása rövid ideig tart a az istentelennek öröme egy pillanatig?

He poto te wa e whakamanamana ai te tangata kino, a ko te hari o te tangata atuakore he wheriko kau?

6 Ha égbe nyúl föl emelkedése és feje a felhőig ér:

Ahakoa eke noa tona nui ki nga rangi, a pa atu tona mahunga ki nga kapua;

7 mint sara örökre elvész, a kik látták, azt mondják: hol van?

Ka memeha atu ano ia a ake ake, ka pera ano me tona paru: ko te hunga kua kite i a ia, ka mea, Kei hea ia?

8 Mint álom elrepül, s nem találják meg, s elűzetik, mint éji látomány;

Ka rere atu ia ano he moemoea, e kore ano hoki e kitea: ae ka aia atu ia, ano he rekanga kanohi no te po.

9 a szem rátekintett, de nem teszi többé, és nem pillantja őt meg újra helye.

Ko te kanohi i kite i a ia e kore e kite ano; a heoi ano tirohanga a tona wahi ki a ia.

10 Fiai kérlelik a szegényeket, s önkezei adják vissza jogtalan vagyonát.

E whakamanawareka ana tamariki i nga rawakore, ma ona ringa ano e whakahoki ona rawa.

11 Csontjai tele vannak ifjú erejével, s vele együtt porba fekszik.

E ki ana ona wheua i te tamarikitanga; engari ka takoto tahi me ia i roto i te puehu.

12 Ha édesnek ízlik szájában a rosszaság, rejtegeti nyelve alatt,

Ahakoa reka te kino i roto i tona mangai, ahakoa huna e ia i raro i tona arero;

13 kíméli, de nem ereszti el, és visszatartja ínyében:

Ahakoa manawapatia noatia e ia, a kahore e mahue i a ia, heoi pupuri tonu i roto i tona mangai;

14 beleiben elváltozik étele, viperák mérge van belsejében.

Otira ka puta ke tana kai i roto i ona whekau, ko te au o nga ahipi i roto i a ia.

15 Vagyont nyelt el és kihányta, hasából hajtja ki Isten.

I horomia e ia te taonga, ka ruakina mai ano e ia; ma te Atua e akiri mai i roto i tona kopu.

16 Viperamérget szopik, megöli őt az áspis nyelve.

Ka ngotea e ia te huware whakamate o nga ahipi; ka mate ano ia i te arero o te waipera.

17 Nem szabad néznie ereit, folyóit, patakjait méznek és tejnek.

E kore ia e kite i nga awa, i nga wai rere o te honi, o te pata.

18 Visszaadja a szerzeményt, a nem nyeli le, cserébe vett vagyonával nem fog örvendeni.

Ko tana i uaua ai ka whakahokia e ia, e kore ano e horomia; ko tana utu ka rite ki ona taonga; e kore ano e koa ki reira.

19 Mert elnyomta, cserben hagyta a szegényeket, házat rabolt s nem építi föl.

Nana hoki i tukino nga rawakore, whakarerea iho; murua ana e ia he whare, a e kore e hanga ano e ia.

20 Mert nem ismert nyugtot hasában, azzal a mit megkívánt, nem menekül meg.

I te mea kahore ia i kite i te tatutanga i roto i a ia, e kore ano etahi o nga mea e matea nuitia ana e ia e mau ki a ia.

21 Nincsen maradék evéséből; azért nem lesz maradandó az ő java.

Kahore tetahi mea i toe i kore te horomia e ia; no reira e kore tetahi mea pai ona e mau tonu.

22 Bősége teljében meg fog szorulni; a szenvedésnek minden keze reá jön.

I a ia e whiwhi nui nei i te rawa, e rawakore ano ia; ka tae mai ki a ia nga ringa katoa o te hunga kei roto i te mata.

23 Lesz majd hasának megtöltésére: belé bocsátja fellobbant haragját, esőként hullatja a testébe.

I a ia ka mea ki te whakaki i tona kopu, ka maka mai e te Atua te kaha o tona riri ki runga ki a ia, a ka ringihia iho ki a ia, i a ia ano e kai ana.

24 Menekül a vasfegyver elől, érczíj járja által;

Ka rere atu ia i te patu rino, ka tu ia i te kopere parahi, puta pu.

25 húzza és kijön hátából, villogó nyíl megy ki epéjéből – rajta ijedelmek.

E unuhia ana, kua puta mai i roto i te tinana, ina, puta mai ana te mata wheriko i roto i tona au: kua tau nga wehi ki a ia.

26 Minden sötétség ólálkodik kincseire, megemészti őt szítatlan tűz, lelegeli a maradékot sátrában.

Ko te pouri katoa kei te takoto mai mo ana taonga: ka kainga ia e te ahi, kihai i puhia e te tangata; ma reira e pau ai te toenga i roto i tona teneti.

27 Bűnét feltárják az egek s föltámad ellene a föld.

Ka whakakitea mai tona he e nga rangi ka whakatika mai ano te whenua ki a ia.

28 Elköltözik háza terméke, szétfoly haragja napján.

Ko nga hua o tona whare ka riro: ka rere, ano he wai, ona mea i te ra e riri ai ia.

29 Ez a gonosz ember része az Istentől és a rá kimondott örökség Istentől.

Ko ta te Atua wahi tenei ma te tangata kino, ko te taonga tupu i kiia e te Atua mona.