Jób 20
1 Felelt a Náamabeli Czófár és mondta:
Then answered Zophar the Naamathite, and said,
2 Azért gondolataim válaszra bírnak, s minthogy bennem van fel buzdulásom.
Therefore do my thoughts cause me to answer, and for [this] I make haste.
3 Megszégyenítésem feddését hallom, és szellemem az én értelmemből bír feleletre.
I have heard the check of my reproach, and the spirit of my understanding causeth me to answer.
4 Nem tudod-e azt, a mi öröktől fogva van, a mióta embert tettek a földre,
Knowest thou [not] this of old, since man was placed upon earth,
5 hogy a gonoszok ujjongása rövid ideig tart a az istentelennek öröme egy pillanatig?
That the triumphing of the wicked [is] short, and the joy of the hypocrite [but] for a moment?
6 Ha égbe nyúl föl emelkedése és feje a felhőig ér:
Though his excellence shall mount up to the heavens, and his head reach to the clouds;
7 mint sara örökre elvész, a kik látták, azt mondják: hol van?
[Yet] he shall perish for ever like his own dung: they who have seen him shall say, Where [is] he?
8 Mint álom elrepül, s nem találják meg, s elűzetik, mint éji látomány;
He shall fly away as a dream, and will not be found: yea, he shall be chased away as a vision of the night.
9 a szem rátekintett, de nem teszi többé, és nem pillantja őt meg újra helye.
The eye also [which] saw him shall [see him] no more; neither shall his place any more behold him.
10 Fiai kérlelik a szegényeket, s önkezei adják vissza jogtalan vagyonát.
His children shall seek to please the poor, and his hands shall restore their goods.
11 Csontjai tele vannak ifjú erejével, s vele együtt porba fekszik.
His bones are full [of the sin] of his youth, which shall lie down with him in the dust.
12 Ha édesnek ízlik szájában a rosszaság, rejtegeti nyelve alatt,
Though wickedness may be sweet in his mouth, [though] he may hide it under his tongue;
13 kíméli, de nem ereszti el, és visszatartja ínyében:
[Though] he may spare it, and forsake it not; but keep it still within his mouth:
14 beleiben elváltozik étele, viperák mérge van belsejében.
[Yet] his food in his bowels is turned, [it is] the gall of asps within him.
15 Vagyont nyelt el és kihányta, hasából hajtja ki Isten.
He hath swallowed down riches, and he shall vomit them up again: God shall cast them out of his belly.
16 Viperamérget szopik, megöli őt az áspis nyelve.
He shall suck the poison of asps: the viper's tongue shall slay him.
17 Nem szabad néznie ereit, folyóit, patakjait méznek és tejnek.
He shall not see the river, the floods, the brooks of honey and buttermilk.
18 Visszaadja a szerzeményt, a nem nyeli le, cserébe vett vagyonával nem fog örvendeni.
That which he labored for shall he restore, and shall not swallow [it]: according to [his] substance [shall] the restitution [be], and he shall not rejoice [in it].
19 Mert elnyomta, cserben hagyta a szegényeket, házat rabolt s nem építi föl.
Because he hath oppressed [and] hath forsaken the poor; [because] he hath violently taken away a house which he did not build.
20 Mert nem ismert nyugtot hasában, azzal a mit megkívánt, nem menekül meg.
Surely he shall not feel quietness in his belly, he shall not save of that which he desired.
21 Nincsen maradék evéséből; azért nem lesz maradandó az ő java.
There shall none of his food be left; therefore shall no man look for his goods.
22 Bősége teljében meg fog szorulni; a szenvedésnek minden keze reá jön.
In the fullness of his sufficiency he shall be in straits: every hand of the wicked shall come upon him.
23 Lesz majd hasának megtöltésére: belé bocsátja fellobbant haragját, esőként hullatja a testébe.
[When] he is about to fill his belly, [God] shall cast the fury of his wrath upon him, and shall rain [it] upon him while he is eating.
24 Menekül a vasfegyver elől, érczíj járja által;
He shall flee from the iron weapon, [and] the bow of steel shall strike him through.
25 húzza és kijön hátából, villogó nyíl megy ki epéjéből – rajta ijedelmek.
It is drawn, and cometh out of the body; yes, the glittering sword cometh out of his gall: terrors [are] upon him.
26 Minden sötétség ólálkodik kincseire, megemészti őt szítatlan tűz, lelegeli a maradékot sátrában.
All darkness [shall be] hid in his secret places: a fire not blown shall consume him; it shall go ill with him that is left in his tabernacle.
27 Bűnét feltárják az egek s föltámad ellene a föld.
The heaven shall reveal his iniquity; and the earth shall rise up against him.
28 Elköltözik háza terméke, szétfoly haragja napján.
The increase of his house shall depart, [and his goods] shall flow away in the day of his wrath.
29 Ez a gonosz ember része az Istentől és a rá kimondott örökség Istentől.
This [is] the portion of a wicked man from God, and the heritage appointed to him by God.
