Jób 20
1 Felelt a Náamabeli Czófár és mondta:
Then Sophar the Minaean answered and said,
2 Azért gondolataim válaszra bírnak, s minthogy bennem van fel buzdulásom.
I did not suppose that you would answer thus: neither do you understand more than I.
3 Megszégyenítésem feddését hallom, és szellemem az én értelmemből bír feleletre.
I will hear my shameful reproach; and the spirit of my understanding answers me.
4 Nem tudod-e azt, a mi öröktől fogva van, a mióta embert tettek a földre,
Hast you [not] known these things of old, from the time that man was set upon the earth?
5 hogy a gonoszok ujjongása rövid ideig tart a az istentelennek öröme egy pillanatig?
But the mirth of the ungodly is a signal downfall, and the joy of transgressors is destruction:
6 Ha égbe nyúl föl emelkedése és feje a felhőig ér:
although his gifts should go up to heaven, and his sacrifice reach the clouds.
7 mint sara örökre elvész, a kik látták, azt mondják: hol van?
For when he shall seem to be now established, then he shall utterly perish: and they that knew him shall say, Where is he?
8 Mint álom elrepül, s nem találják meg, s elűzetik, mint éji látomány;
Like a dream that has fled away, he shall not be found; and he has fled like a vision of the night.
9 a szem rátekintett, de nem teszi többé, és nem pillantja őt meg újra helye.
The eye has looked upon him, but shall not [see him] again; and his place shall no longer perceive him.
10 Fiai kérlelik a szegényeket, s önkezei adják vissza jogtalan vagyonát.
Let [his] inferiors destroy his children, and let his hands kindle the fire of sorrow.
11 Csontjai tele vannak ifjú erejével, s vele együtt porba fekszik.
His bones have been filled with [vigour of] his youth, and it shall lie down with him in the dust.
12 Ha édesnek ízlik szájában a rosszaság, rejtegeti nyelve alatt,
Though evil be sweet in his mouth, [though] he will hide it under his tongue;
13 kíméli, de nem ereszti el, és visszatartja ínyében:
though he will not spare it, and will not leave it, but will keep it in the midst of his throat:
14 beleiben elváltozik étele, viperák mérge van belsejében.
yet he shall not at all be able to help himself; the gall of an asp is in his belly.
15 Vagyont nyelt el és kihányta, hasából hajtja ki Isten.
[His] wealth unjustly collected shall be vomited up; a messenger [of wrath] shall drag him out of his house.
16 Viperamérget szopik, megöli őt az áspis nyelve.
And let him suck the poison of serpents, and let the serpent's tongue kill him.
17 Nem szabad néznie ereit, folyóit, patakjait méznek és tejnek.
Let him not see the milk of the pastures, nor the supplies of honey and butter.
18 Visszaadja a szerzeményt, a nem nyeli le, cserébe vett vagyonával nem fog örvendeni.
He has laboured unprofitably and in vain, [for] wealth of which he shall not taste: [it is] as a lean thing, unfit for food, which he can’t swallow.
19 Mert elnyomta, cserben hagyta a szegényeket, házat rabolt s nem építi föl.
For he has broken down the houses of many mighty men: and he has plundered an habitation, though he built [it] not.
20 Mert nem ismert nyugtot hasában, azzal a mit megkívánt, nem menekül meg.
There is no security to his possessions; he shall not be saved by his desire.
21 Nincsen maradék evéséből; azért nem lesz maradandó az ő java.
There is nothing remaining of his provisions; therefore his goods shall not flourish.
22 Bősége teljében meg fog szorulni; a szenvedésnek minden keze reá jön.
But when he shall seem to be just satisfied, he shall be straitened; and all distress shall come upon him.
23 Lesz majd hasának megtöltésére: belé bocsátja fellobbant haragját, esőként hullatja a testébe.
If by any means he would fill his belly, let [God] send upon him the fury of wrath; let him bring a torrent of pains upon him.
24 Menekül a vasfegyver elől, érczíj járja által;
And he shall by no means escape from the power of the sword; let the brazen bow wound him.
25 húzza és kijön hátából, villogó nyíl megy ki epéjéből – rajta ijedelmek.
And let the arrow pierce through his body; and let the stars be against his dwelling-place: let terrors come upon him.
26 Minden sötétség ólálkodik kincseire, megemészti őt szítatlan tűz, lelegeli a maradékot sátrában.
And let all darkness wait for him: a fire that burns not out shall consume him; and let a stranger plague his house.
27 Bűnét feltárják az egek s föltámad ellene a föld.
And let the heaven reveal his iniquities, and the earth rise up against him.
28 Elköltözik háza terméke, szétfoly haragja napján.
Let destruction bring his house to an end; let a day of wrath come upon him.
29 Ez a gonosz ember része az Istentől és a rá kimondott örökség Istentől.
This is the portion of an ungodly man from the Lord, and the possession of his goods [appointed him] by the all-seeing [God].
