< Jób 20 >

1 Felelt a Náamabeli Czófár és mondta:
Da svarede Zofar, Naamathiten, og sagde:
2 Azért gondolataim válaszra bírnak, s minthogy bennem van fel buzdulásom.
Derfor give mine Tanker mig Svar, og fordi jeg har Hast i mit Indre.
3 Megszégyenítésem feddését hallom, és szellemem az én értelmemből bír feleletre.
Jeg maa høre en Undervisning til Forsmædelse for mig; men Aanden svarer mig ud af min Forstand.
4 Nem tudod-e azt, a mi öröktől fogva van, a mióta embert tettek a földre,
Ved du dette, som har været af Evighed, siden Mennesker sattes paa Jorden:
5 hogy a gonoszok ujjongása rövid ideig tart a az istentelennek öröme egy pillanatig?
At de ugudeliges Frydeskrig er stakket, og den vanhelliges Glæde kun varer et Øjeblik?
6 Ha égbe nyúl föl emelkedése és feje a felhőig ér:
Om hans Højhed steg op til Himmelen, og hans Hoved naaede til Skyen,
7 mint sara örökre elvész, a kik látták, azt mondják: hol van?
saa skal han dog svinde hen for evigt som Skarn; de, som saa ham, skulle sige: Hvor er han?
8 Mint álom elrepül, s nem találják meg, s elűzetik, mint éji látomány;
Ligesom en Drøm skal han bortfly, og man skal ikke finde ham; og han skal forjages som et Syn om Natten.
9 a szem rátekintett, de nem teszi többé, és nem pillantja őt meg újra helye.
Det Øje, som har set ham, skal ikke se ham mere, og hans Sted skal ikke beskue ham ydermere.
10 Fiai kérlelik a szegényeket, s önkezei adják vissza jogtalan vagyonát.
Hans Børn skulle søge at behage de ringe, og hans Hænder skulle give hans Formue tilbage.
11 Csontjai tele vannak ifjú erejével, s vele együtt porba fekszik.
Hans Ben vare fulde af Ungdomskraft, men den skal ligge i Støvet med ham.
12 Ha édesnek ízlik szájában a rosszaság, rejtegeti nyelve alatt,
Er Ondskab end sød i hans Mund, vilde han end dølge den under sin Tunge,
13 kíméli, de nem ereszti el, és visszatartja ínyében:
vilde han end spare den og ikke slippe den, men holde den tilbage i sin Gane:
14 beleiben elváltozik étele, viperák mérge van belsejében.
Saa vilde dog hans Brød forvandle sig i hans Indvolde og blive til Øglegalde inden i ham.
15 Vagyont nyelt el és kihányta, hasából hajtja ki Isten.
Han nedslugte Gods, men han skal udspy det; Gud skal drive det ud af hans Bug.
16 Viperamérget szopik, megöli őt az áspis nyelve.
Han indsugede Øglegift; Otterslangens Tunge skal dræbe ham.
17 Nem szabad néznie ereit, folyóit, patakjait méznek és tejnek.
Ej skue han Strømme, ej Bække, som flyde med Honning og Mælk.
18 Visszaadja a szerzeményt, a nem nyeli le, cserébe vett vagyonával nem fog örvendeni.
Han skal tilbagegive det, han har havt Umage for, og ikke nyde det; som Gods, han har erhvervet, og han skal ikke fryde sig.
19 Mert elnyomta, cserben hagyta a szegényeket, házat rabolt s nem építi föl.
Thi han fortrykte de ringe og lod dem ligge; han røvede et Hus, og han byggede det ikke.
20 Mert nem ismert nyugtot hasában, azzal a mit megkívánt, nem menekül meg.
Fordi han ikke har vidst at være rolig i sin Bug, skal han ikke undkomme ved sit kostelige Gods.
21 Nincsen maradék evéséből; azért nem lesz maradandó az ő java.
Der var ingen tilovers, han jo fortærede, derfor skal hans Lykke ikke blive varig.
22 Bősége teljében meg fog szorulni; a szenvedésnek minden keze reá jön.
Naar han har fuldt op i Overflod, skal han dog blive bange, hver lidendes Haand skal komme over ham.
23 Lesz majd hasának megtöltésére: belé bocsátja fellobbant haragját, esőként hullatja a testébe.
For at fylde hans Bug sende Gud sin grumme Vrede over ham, og lade det regne over ham, som skal fortære ham!
24 Menekül a vasfegyver elől, érczíj járja által;
Han skal fly for Jernrustning, en Kobberbue skal gennemskyde ham.
25 húzza és kijön hátából, villogó nyíl megy ki epéjéből – rajta ijedelmek.
Han drager Pilen ud, og den gaar ud af hans Liv, den lynende Od kommer ud af hans Galde; Forfærdelser overfalde ham.
26 Minden sötétség ólálkodik kincseire, megemészti őt szítatlan tűz, lelegeli a maradékot sátrában.
Mørket er helt opbevaret for hans Skatte, en Ild, der ikke pustes til, skal fortære ham; det skal gaa den ilde, som er bleven tilbage i hans Telt.
27 Bűnét feltárják az egek s föltámad ellene a föld.
Himmelen skal aabenbare hans Misgerning, og Jorden skal rejse sig imod ham.
28 Elköltözik háza terméke, szétfoly haragja napján.
Hans Hus's Indtægt skal bortføres; den skal flyde bort paa Guds Vredes Dag.
29 Ez a gonosz ember része az Istentől és a rá kimondott örökség Istentől.
Dette er et ugudeligt Menneskes Lod fra Gud og hans tilsagte Arv fra Gud.

< Jób 20 >