Jób 19
1 Felelt Jób és mondta:
Respondió Job y dijo:
2 Meddig búsítjátok lelkemet és összezúztok szavakkal?
“¿Hasta cuándo afligiréis mi alma, y queréis majarme con palabras?
3 Immár tizedszer pirítottatok reám, nem szégyenlitek durván bánni velem?
Ya diez veces me habéis insultado, y no os avergonzáis de ultrajarme.
4 De ha valóban tévedtem is, magamnál marad tévedésem.
Aunque yo realmente haya errado, soy yo quien pago mi error.
5 Ha valóban fennhéjáztok ellenem s rám bizonyítjátok gyalázatomat:
Si queréis alzaros contra mí, alegando en mi desfavor mi oprobio,
6 tudjátok meg tehát, hogy Isten elnyomott engem s körülfogott engem hálójával.
sabed que es Dios quien me oprime, y me ha envuelto en su red.
7 Lám, kiáltok erőszak, de reám hallgattatom meg, fohászkodom, de nincs ítélet.
He aquí que alzo el grito por ser oprimido, pero nadie me responde; clamo, pero no hay justicia.
8 Utamat elfalazta, reám vonulhatok tova, s ösvényeimre sötétséget vet.
Él ha cerrado mi camino, y no puedo pasar; ha cubierto de tinieblas mis sendas.
9 Méltóságomat lehúzta rólam s levette fejem koronáját.
Me ha despojado de mi gloria, y de mi cabeza ha quitado la corona.
10 Leront engem köröskörül, hogy eltűnök, s kirántotta, mint a fát, reményemet.
Me ha arruinado del todo, y perezco; desarraigó, como árbol, mi esperanza.
11 Fellobbantotta ellenem haragját s olyannak tekint engem mint ellenségeit.
Encendió contra mí su ira, y me considera como enemigo suyo.
12 Egyaránt jöttek csapatai és feltöltik ellenem útjukat és táboroznak körülötte sátoromnak.
Vinieron en tropel sus milicias, se abrieron camino contra mí y pusieron sitio a mi tienda.
13 Testvéreimet eltávolította tőlem, és ismerőseim bizony elidegenedtek tőlem.
A mis hermanos los apartó de mi lado, y mis conocidos se retiraron de mí.
14 Elmaradtak rokonaim, és meghittjeim elfelejtettek.
Me dejaron mis parientes, y mis íntimos me han olvidado.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tekintenek engem, ismeretlen lettem szemeikben.
Los que moran en mi casa, y mis criadas me tratan como extraño; pues soy un extranjero a sus ojos.
16 Szolgámat hívtam s nem felel, szájammal kell könyörögnöm neki.
Llamo a mi siervo, y no me responde, por más que le ruegue con mi boca.
17 Leheletem undorító a feleségemnek, és szagom a velem egy méhből valóknak.
Mi mujer tiene asco de mi hálito, y para los hijos de mis entrañas no soy más que hediondez.
18 Gyerkőczök is megvetnek engem, a mint felkeltem, beszéltek ellenem.
Me desprecian hasta los niños; si intento levantarme se mofan de mí.
19 Megutáltak mind a bizalmas embereim, és a kiket szerettem, ellenem fordultak.
Todos los que eran mis confidentes me aborrecen, y los que yo más amaba se han vuelto contra mí.
20 Bőrömhöz és húsomhoz tapadt csontom, a csak fogaim bőrével menekültem meg?
Mis huesos se pegan a mi piel y a mi carne, y tan solo me queda la piel de mis dientes.
21 Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam ti, én barátaim, mert Isten keze megérintett engem!
¡Compadeceos de mí, compadeceos de mí, a lo menos vosotros, amigos míos, pues la mano de Dios me ha herido!
22 Mért üldöztök engem mint Isten s nem laktok jól húsommal?
¿Por qué me perseguís como Dios, y ni os hartáis de mi carne?
23 Bárha felíratnának szavaim, bárha csak könyvben jegyeztetnének föl;
¡Oh! que se escribiesen mis palabras y se consignaran en un libro,
24 vastollal meg ólommal örökre sziklába vésetnének be!
que con punzón de hierro y con plomo se grabasen en la peña para eterna memoria!
25 De én tudom, megváltóm él s utolsónak ott fog állni a por fölött.
Mas yo sé que vive mi Redentor, y que al fin se alzará sobre la tierra.
26 S bőröm után leverték azt – s húsom nélkül fogom látni Istent!
Después, en mi piel, revestido de este (mi cuerpo) veré a Dios (de nuevo) desde mi carne.
27 A kit én magam fogok látni, és szemeim látják meg s nem idegen: elepednek veséim belsőmben.
Yo mismo le veré; le verán mis propios ojos, y no otro; por eso se consumen en mí mis entrañas.
28 Midőn mondjátok: mennyire üldözzük őt! s hogy a dolog gyökere én bennem találtatik:
Vosotros diréis entonces: «¿Por qué lo hemos perseguido?» Pues quedará descubierta la justicia de mi causa.
29 rettegjetek hát a kardtól, mert harag éri a kardnak való bűnöket, azért hogy tudjátok, hogy ítélet vagyon.
Temed la espada, porque terribles son las venganzas de la espada; para que sepáis que hay un juicio.”
