Jób 19
1 Felelt Jób és mondta:
respondens autem Iob dixit
2 Meddig búsítjátok lelkemet és összezúztok szavakkal?
usquequo adfligitis animam meam et adteritis me sermonibus
3 Immár tizedszer pirítottatok reám, nem szégyenlitek durván bánni velem?
en decies confunditis me et non erubescitis opprimentes me
4 De ha valóban tévedtem is, magamnál marad tévedésem.
nempe et si ignoravi mecum erit ignorantia mea
5 Ha valóban fennhéjáztok ellenem s rám bizonyítjátok gyalázatomat:
at vos contra me erigimini et arguitis me obprobriis meis
6 tudjátok meg tehát, hogy Isten elnyomott engem s körülfogott engem hálójával.
saltim nunc intellegite quia Deus non aequo iudicio adflixerit me et flagellis suis me cinxerit
7 Lám, kiáltok erőszak, de reám hallgattatom meg, fohászkodom, de nincs ítélet.
ecce clamabo vim patiens et nemo audiet vociferabor et non est qui iudicet
8 Utamat elfalazta, reám vonulhatok tova, s ösvényeimre sötétséget vet.
semitam meam circumsepsit et transire non possum et in calle meo tenebras posuit
9 Méltóságomat lehúzta rólam s levette fejem koronáját.
spoliavit me gloria mea et abstulit coronam de capite meo
10 Leront engem köröskörül, hogy eltűnök, s kirántotta, mint a fát, reményemet.
destruxit me undique et pereo et quasi evulsae arbori abstulit spem meam
11 Fellobbantotta ellenem haragját s olyannak tekint engem mint ellenségeit.
iratus est contra me furor eius et sic me habuit quasi hostem suum
12 Egyaránt jöttek csapatai és feltöltik ellenem útjukat és táboroznak körülötte sátoromnak.
simul venerunt latrones eius et fecerunt sibi viam per me et obsederunt in gyro tabernaculum meum
13 Testvéreimet eltávolította tőlem, és ismerőseim bizony elidegenedtek tőlem.
fratres meos longe fecit a me et noti mei quasi alieni recesserunt a me
14 Elmaradtak rokonaim, és meghittjeim elfelejtettek.
dereliquerunt me propinqui mei et qui me noverant obliti sunt mei
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tekintenek engem, ismeretlen lettem szemeikben.
inquilini domus meae et ancillae meae sicut alienum habuerunt me et quasi peregrinus fui in oculis eorum
16 Szolgámat hívtam s nem felel, szájammal kell könyörögnöm neki.
servum meum vocavi et non respondit ore proprio deprecabar illum
17 Leheletem undorító a feleségemnek, és szagom a velem egy méhből valóknak.
halitum meum exhorruit uxor mea et orabam filios uteri mei
18 Gyerkőczök is megvetnek engem, a mint felkeltem, beszéltek ellenem.
stulti quoque despiciebant me et cum ab eis recessissem detrahebant mihi
19 Megutáltak mind a bizalmas embereim, és a kiket szerettem, ellenem fordultak.
abominati sunt me quondam consiliarii mei et quem maxime diligebam aversatus est me
20 Bőrömhöz és húsomhoz tapadt csontom, a csak fogaim bőrével menekültem meg?
pelli meae consumptis carnibus adhesit os meum et derelicta sunt tantummodo labia circa dentes meos
21 Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam ti, én barátaim, mert Isten keze megérintett engem!
miseremini mei miseremini mei saltim vos amici mei quia manus Domini tetigit me
22 Mért üldöztök engem mint Isten s nem laktok jól húsommal?
quare persequimini me sicut Deus et carnibus meis saturamini
23 Bárha felíratnának szavaim, bárha csak könyvben jegyeztetnének föl;
quis mihi tribuat ut scribantur sermones mei quis mihi det ut exarentur in libro
24 vastollal meg ólommal örökre sziklába vésetnének be!
stilo ferreo et plumbi lammina vel certe sculpantur in silice
25 De én tudom, megváltóm él s utolsónak ott fog állni a por fölött.
scio enim quod redemptor meus vivat et in novissimo de terra surrecturus sim
26 S bőröm után leverték azt – s húsom nélkül fogom látni Istent!
et rursum circumdabor pelle mea et in carne mea videbo Deum
27 A kit én magam fogok látni, és szemeim látják meg s nem idegen: elepednek veséim belsőmben.
quem visurus sum ego ipse et oculi mei conspecturi sunt et non alius reposita est haec spes mea in sinu meo
28 Midőn mondjátok: mennyire üldözzük őt! s hogy a dolog gyökere én bennem találtatik:
quare ergo nunc dicitis persequamur eum et radicem verbi inveniamus contra eum
29 rettegjetek hát a kardtól, mert harag éri a kardnak való bűnöket, azért hogy tudjátok, hogy ítélet vagyon.
fugite ergo a facie gladii quoniam ultor iniquitatum gladius est et scitote esse iudicium
