Jób 19
1 Felelt Jób és mondta:
Tetapi Ayub menjawab, "Mengapa aku terus kamu kecam, dan kamu siksa dengan perkataan?
2 Meddig búsítjátok lelkemet és összezúztok szavakkal?
3 Immár tizedszer pirítottatok reám, nem szégyenlitek durván bánni velem?
Berkali-kali kamu menghina aku, dan kamu aniaya aku tanpa rasa malu.
4 De ha valóban tévedtem is, magamnál marad tévedésem.
Seandainya salah perbuatanku, itu tidak merugikan kamu.
5 Ha valóban fennhéjáztok ellenem s rám bizonyítjátok gyalázatomat:
Kamu pikir dirimu lebih baik daripadaku; susahku kamu anggap bukti kesalahanku.
6 tudjátok meg tehát, hogy Isten elnyomott engem s körülfogott engem hálójával.
Ketahuilah bahwa aku sedang disiksa Allah, dan ditangkap dalam perangkap-Nya.
7 Lám, kiáltok erőszak, de reám hallgattatom meg, fohászkodom, de nincs ítélet.
Aku meronta karena kekejaman-Nya itu, tetapi tidak seorang pun yang memperhatikan aku. "Di mana keadilan," teriakku, tetapi tak ada yang mendengar aku.
8 Utamat elfalazta, reám vonulhatok tova, s ösvényeimre sötétséget vet.
Allah menutup jalanku, aku tak dapat lewat, lorong-lorongku dibuat-Nya gelap pekat.
9 Méltóságomat lehúzta rólam s levette fejem koronáját.
Ia merampas hartaku semua, dan nama baikku dirusakkan-Nya.
10 Leront engem köröskörül, hogy eltűnök, s kirántotta, mint a fát, reményemet.
Ia menghantam aku dari segala jurusan, seperti orang mencabut akar dari tanaman, lalu membiarkannya merana dan layu, begitulah direnggut-Nya segala harapanku.
11 Fellobbantotta ellenem haragját s olyannak tekint engem mint ellenségeit.
Murka Allah kepadaku menyala-nyala; aku dianggap-Nya sebagai musuh-Nya.
12 Egyaránt jöttek csapatai és feltöltik ellenem útjukat és táboroznak körülötte sátoromnak.
Pasukan-Nya menyerbu tanpa dapat dibendung; jalanku dihalangi, dan kemahku dikepung.
13 Testvéreimet eltávolította tőlem, és ismerőseim bizony elidegenedtek tőlem.
Sanak saudaraku dijauhkan-Nya daripadaku; aku menjadi orang asing bagi semua kenalanku.
14 Elmaradtak rokonaim, és meghittjeim elfelejtettek.
Kaum kerabatku semua menjauhkan diri; teman-temanku tak ingat kepadaku lagi.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tekintenek engem, ismeretlen lettem szemeikben.
Hamba perempuanku lupa siapa aku, tuan mereka; dianggapnya aku orang yang belum dikenalnya.
16 Szolgámat hívtam s nem felel, szájammal kell könyörögnöm neki.
Kupanggil hambaku, tapi ia tak menyahut, meskipun kubujuk dia dengan lembut.
17 Leheletem undorító a feleségemnek, és szagom a velem egy méhből valóknak.
Istriku muak mencium bau napasku, saudara kandungku tak sudi mendekatiku.
18 Gyerkőczök is megvetnek engem, a mint felkeltem, beszéltek ellenem.
Aku dihina oleh anak-anak di jalan; jika aku berdiri, aku ditertawakan.
19 Megutáltak mind a bizalmas embereim, és a kiket szerettem, ellenem fordultak.
Melihat aku, teman karibku merasa ngeri; aku ditinggalkan mereka yang kukasihi.
20 Bőrömhöz és húsomhoz tapadt csontom, a csak fogaim bőrével menekültem meg?
Tubuhku tinggal kulit pembalut tulang; hampir saja aku mati dan nyawaku melayang.
21 Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam ti, én barátaim, mert Isten keze megérintett engem!
Hai kawan-kawanku, kasihanilah aku, sebab tangan Allah memukul aku.
22 Mért üldöztök engem mint Isten s nem laktok jól húsommal?
Allah terus menekan aku; mengapa kamu tiru Dia? Belum puaskah kamu menyiksa?
23 Bárha felíratnának szavaim, bárha csak könyvben jegyeztetnének föl;
Ah, kiranya kata-kataku dicatat, sehingga akan selalu diingat;
24 vastollal meg ólommal örökre sziklába vésetnének be!
kiranya dengan besi dipahat pada batu, supaya bertahan sepanjang waktu.
25 De én tudom, megváltóm él s utolsónak ott fog állni a por fölött.
Aku tahu bahwa di surga ada Pembelaku; akhirnya Ia akan datang menolong aku.
26 S bőröm után leverték azt – s húsom nélkül fogom látni Istent!
Meskipun kulitku luka-luka dan pecah, tapi selama aku bertubuh, akan kupandang Allah.
27 A kit én magam fogok látni, és szemeim látják meg s nem idegen: elepednek veséim belsőmben.
Dengan mataku sendiri Dia akan kulihat, dan bagiku Dia menjadi sahabat. Hatiku hancur sebab kamu berkata,
28 Midőn mondjátok: mennyire üldözzük őt! s hogy a dolog gyökere én bennem találtatik:
'Bagaimana caranya kita mendakwanya?' Kamu mencari alasan untuk membuat perkara.
29 rettegjetek hát a kardtól, mert harag éri a kardnak való bűnöket, azért hogy tudjátok, hogy ítélet vagyon.
Tetapi, kini takutlah kepada pedang! Sebab Allah murka dan menghukum orang berdosa; maka tahulah kamu, bahwa ada Allah yang mengadili manusia."
