< Jób 19 >

1 Felelt Jób és mondta:
Epi Job te reponn:
2 Meddig búsítjátok lelkemet és összezúztok szavakkal?
Pou konbyen de tan, nou va toumante m, e kraze mwen avèk pawòl yo?
3 Immár tizedszer pirítottatok reám, nem szégyenlitek durván bánni velem?
Dis fwa sa yo nou te ensilte m; nou pa menm wont fè m tò.
4 De ha valóban tévedtem is, magamnál marad tévedésem.
Menm si m fè erè, erè sa repoze anndan m.
5 Ha valóban fennhéjáztok ellenem s rám bizonyítjátok gyalázatomat:
Si anverite nou vin ògeye kont mwen, e fè m wè prèv a gwo wont mwen,
6 tudjátok meg tehát, hogy Isten elnyomott engem s körülfogott engem hálójával.
alò, konnen byen ke Bondye te fè m tò, e te fèmen pèlen Li an antoure mwen.
7 Lám, kiáltok erőszak, de reám hallgattatom meg, fohászkodom, de nincs ítélet.
“Gade byen, mwen kriye: ‘Vyolans!’ Men nanpwen repons. Mwen rele sekou! Men nanpwen jistis.
8 Utamat elfalazta, reám vonulhatok tova, s ösvényeimre sötétséget vet.
Li te bare chemen mwen pou m pa kab pase, e Li te mete fènwa sou pa m yo.
9 Méltóságomat lehúzta rólam s levette fejem koronáját.
Li te retire lonè sou mwen e te retire kouwòn nan sou tèt mwen.
10 Leront engem köröskörül, hogy eltűnök, s kirántotta, mint a fát, reményemet.
Li kraze desann mwen tout kote e mwen fin disparèt; Li te dechouke espwa m kon yon pyebwa.
11 Fellobbantotta ellenem haragját s olyannak tekint engem mint ellenségeit.
Anplis, Li te limen lakòlè Li kont mwen e te konsidere m kon lènmi Li.
12 Egyaránt jöttek csapatai és feltöltik ellenem útjukat és táboroznak körülötte sátoromnak.
Lame Li a vin rasanble pou bati chemen pa yo kont mwen. Yo fè kan kap antoure tant mwen an.
13 Testvéreimet eltávolította tőlem, és ismerőseim bizony elidegenedtek tőlem.
“Li te retire frè m yo byen lwen mwen e sila mwen te konnen yo vin separe de mwen nèt.
14 Elmaradtak rokonaim, és meghittjeim elfelejtettek.
Fanmi mwen yo vin fè fayit e pi pwòch zami m yo te bliye m.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tekintenek engem, ismeretlen lettem szemeikben.
Sila ki rete lakay mwen yo ak sèvant mwen yo konsidere m kon yon etranje. Mwen se yon etranje menm nan zye yo.
16 Szolgámat hívtam s nem felel, szájammal kell könyörögnöm neki.
Mwen rele sèvitè mwen an, men li pa reponn; mwen oblije sipliye l ak bouch mwen.
17 Leheletem undorító a feleségemnek, és szagom a velem egy méhből valóknak.
Menm souf mwen fè bay ofans a madanm mwen, e mwen vin abominab a pwòp frè m.
18 Gyerkőczök is megvetnek engem, a mint felkeltem, beszéltek ellenem.
Timoun yo meprize mwen. Mwen leve e yo pale kont mwen.
19 Megutáltak mind a bizalmas embereim, és a kiket szerettem, ellenem fordultak.
Tout asosye m yo etone ak krent devan m. Sila ke m byen renmen yo te vire kont mwen.
20 Bőrömhöz és húsomhoz tapadt csontom, a csak fogaim bőrével menekültem meg?
Zo m yo kole sou po m ak chè m; se sèl pa po dan m ke m chape lanmò.
21 Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam ti, én barátaim, mert Isten keze megérintett engem!
“Gen pitye pou mwen, gen pitye, O nou menm ki zanmi mwen yo, paske men Bondye vin frape mwen.
22 Mért üldöztök engem mint Isten s nem laktok jól húsommal?
Poukisa n ap pèsekite mwen menm tankou Bondye e pa satisfè ak chè mwen.
23 Bárha felíratnának szavaim, bárha csak könyvben jegyeztetnének föl;
O ke pawòl mwen yo te ekri! O ke yo te enskri nan yon liv!
24 vastollal meg ólommal örökre sziklába vésetnének be!
Ke avèk pwent plim ak plon, yo te grave sou wòch la jis pou tout tan!
25 De én tudom, megváltóm él s utolsónak ott fog állni a por fölött.
Men pou mwen, mwen konnen ke Redanmtè mwen an vivan. Epi apre tout sa a, li va vin kanpe sou latè.
26 S bőröm után leverték azt – s húsom nélkül fogom látni Istent!
Menm lè po m fin detwi, malgre chè m fin sòti, mwen va wè Bondye nan chè a;
27 A kit én magam fogok látni, és szemeim látják meg s nem idegen: elepednek veséim belsőmben.
ke mwen, mwen menm va wè, ke zye m va wè, e se pa kon yon etranje. “Kè m vin fèb anndan m.
28 Midőn mondjátok: mennyire üldözzük őt! s hogy a dolog gyökere én bennem találtatik:
Si nou di: ‘Men kijan nou va pèsekite li!’ pwiska rasin ka sa a se nan mwen,’
29 rettegjetek hát a kardtól, mert harag éri a kardnak való bűnöket, azért hogy tudjátok, hogy ítélet vagyon.
fè lakrent nepe a pou kont nou, paske lakòlè Bondye mennen pinisyon nepe a. Fòk nou kab konnen, gen jijman.”

< Jób 19 >