Jób 19
1 Felelt Jób és mondta:
Forsothe Joob answeride, and seide, Hou long turmente ye my soule,
2 Meddig búsítjátok lelkemet és összezúztok szavakkal?
and al to-breken me with wordis?
3 Immár tizedszer pirítottatok reám, nem szégyenlitek durván bánni velem?
Lo! ten sithis ye schenden me, and ye ben not aschamed, oppressynge me.
4 De ha valóban tévedtem is, magamnál marad tévedésem.
Forsothe and if Y `koude not, myn vnkynnyng schal be with me.
5 Ha valóban fennhéjáztok ellenem s rám bizonyítjátok gyalázatomat:
And ye ben reisid ayens me, and repreuen me with my schenschipis.
6 tudjátok meg tehát, hogy Isten elnyomott engem s körülfogott engem hálójával.
Nameli now vndurstonde ye, that God hath turmentid me not bi euene doom, and hath cumpassid me with hise betyngis.
7 Lám, kiáltok erőszak, de reám hallgattatom meg, fohászkodom, de nincs ítélet.
Lo! Y suffrynge violence schal crye, and no man schal here; Y schal crye loude, and `noon is that demeth.
8 Utamat elfalazta, reám vonulhatok tova, s ösvényeimre sötétséget vet.
He bisette aboute my path, and Y may not go; and he settide derknessis in my weie.
9 Méltóságomat lehúzta rólam s levette fejem koronáját.
He hath spuylid me of my glorye, and hath take awey the coroun fro myn heed.
10 Leront engem köröskörül, hogy eltűnök, s kirántotta, mint a fát, reményemet.
He hath distried me on ech side, and Y perischide; and he hath take awei myn hope, as fro a tre pullid vp bi the roote.
11 Fellobbantotta ellenem haragját s olyannak tekint engem mint ellenségeit.
His stronge veniaunce was wrooth ayens me; and he hadde me so as his enemye.
12 Egyaránt jöttek csapatai és feltöltik ellenem útjukat és táboroznak körülötte sátoromnak.
Hise theues camen togidere, and `maden to hem a wei bi me; and bisegiden my tabernacle in cumpas.
13 Testvéreimet eltávolította tőlem, és ismerőseim bizony elidegenedtek tőlem.
He made fer my britheren fro me; and my knowun as aliens yeden awei fro me.
14 Elmaradtak rokonaim, és meghittjeim elfelejtettek.
My neiyboris forsoken me; and thei that knewen me han foryete me.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tekintenek engem, ismeretlen lettem szemeikben.
The tenauntis of myn hows, and myn handmaydis hadden me as a straunger; and Y was as a pilgrym bifor her iyen.
16 Szolgámat hívtam s nem felel, szájammal kell könyörögnöm neki.
Y clepide my seruaunt, and he answeride not to me; with myn owne mouth Y preiede hym.
17 Leheletem undorító a feleségemnek, és szagom a velem egy méhből valóknak.
My wijf wlatide my breeth; and Y preiede the sones of my wombe.
18 Gyerkőczök is megvetnek engem, a mint felkeltem, beszéltek ellenem.
Also foolis dispisiden me; and whanne Y was goon awei fro hem, thei bacbitiden me.
19 Megutáltak mind a bizalmas embereim, és a kiket szerettem, ellenem fordultak.
Thei, that weren my counselouris sum tyme, hadden abhomynacioun of me; and he, whom Y louede moost, was aduersarie to me.
20 Bőrömhöz és húsomhoz tapadt csontom, a csak fogaim bőrével menekültem meg?
Whanne fleischis weren wastid, my boon cleuyde to my skyn; and `oneli lippis ben left aboute my teeth.
21 Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam ti, én barátaim, mert Isten keze megérintett engem!
Haue ye merci on me, haue ye merci on me, nameli, ye my frendis; for the hond of the Lord hath touchid me.
22 Mért üldöztök engem mint Isten s nem laktok jól húsommal?
Whi pursuen ye me, as God pursueth; and ben fillid with my fleischis?
23 Bárha felíratnának szavaim, bárha csak könyvben jegyeztetnének föl;
Who yyueth to me, that my wordis be writun? Who yyueth to me,
24 vastollal meg ólommal örökre sziklába vésetnének be!
that tho be writun in a book with an yrun poyntil, ethir with a plate of leed; ethir with a chisel be grauun in a flynt?
25 De én tudom, megváltóm él s utolsónak ott fog állni a por fölött.
For Y woot, that myn ayenbiere lyueth, and in the laste dai Y schal rise fro the erthe;
26 S bőröm után leverték azt – s húsom nélkül fogom látni Istent!
and eft Y schal be cumpassid with my skyn, and in my fleisch Y schal se God, my sauyour.
27 A kit én magam fogok látni, és szemeim látják meg s nem idegen: elepednek veséim belsőmben.
Whom Y my silf schal se, and myn iyen schulen biholde, and not an other man. This myn hope is kept in my bosum.
28 Midőn mondjátok: mennyire üldözzük őt! s hogy a dolog gyökere én bennem találtatik:
Whi therfor seien ye now, Pursue we hym, and fynde we the roote of a word ayens hym?
29 rettegjetek hát a kardtól, mert harag éri a kardnak való bűnöket, azért hogy tudjátok, hogy ítélet vagyon.
Therfor fle ye fro the face of the swerd; for the swerd is the vengere of wickidnessis, and wite ye, that doom schal be.
