Jób 19
1 Felelt Jób és mondta:
Then Job answered and said,
2 Meddig búsítjátok lelkemet és összezúztok szavakkal?
How long will ye vex my soul, and break me in pieces with words?
3 Immár tizedszer pirítottatok reám, nem szégyenlitek durván bánni velem?
These ten times have ye reproached me: ye are not ashamed [that] ye make yourselves strange to me.
4 De ha valóban tévedtem is, magamnál marad tévedésem.
And be it indeed [that] I have erred, my error remaineth with myself.
5 Ha valóban fennhéjáztok ellenem s rám bizonyítjátok gyalázatomat:
If indeed ye will magnify [yourselves] against me, and plead against me my reproach:
6 tudjátok meg tehát, hogy Isten elnyomott engem s körülfogott engem hálójával.
Know now that God hath overthrown me, and hath encompassed me with his net.
7 Lám, kiáltok erőszak, de reám hallgattatom meg, fohászkodom, de nincs ítélet.
Behold, I cry out of wrong, but I am not heard: I cry aloud, but [there is] no judgment.
8 Utamat elfalazta, reám vonulhatok tova, s ösvényeimre sötétséget vet.
He hath fenced up my way that I cannot pass, and he hath set darkness in my paths.
9 Méltóságomat lehúzta rólam s levette fejem koronáját.
He hath stripped me of my glory, and taken the crown [from] my head.
10 Leront engem köröskörül, hogy eltűnök, s kirántotta, mint a fát, reményemet.
He hath destroyed me on every side, and I am gone: and my hope hath he removed like a tree.
11 Fellobbantotta ellenem haragját s olyannak tekint engem mint ellenségeit.
He hath also kindled his wrath against me, and he counteth me to him as [one of] his enemies.
12 Egyaránt jöttek csapatai és feltöltik ellenem útjukat és táboroznak körülötte sátoromnak.
His troops come together, and raise up their way against me, and encamp around my tabernacle.
13 Testvéreimet eltávolította tőlem, és ismerőseim bizony elidegenedtek tőlem.
He hath put my brethren far from me, and my acquaintance are verily estranged from me.
14 Elmaradtak rokonaim, és meghittjeim elfelejtettek.
My kinsmen have failed, and my familiar friends have forgotten me.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tekintenek engem, ismeretlen lettem szemeikben.
They that dwell in my house, and my maids, count me for a stranger: I am an alien in their sight.
16 Szolgámat hívtam s nem felel, szájammal kell könyörögnöm neki.
I called my servant, and he gave [me] no answer; I entreated him with my mouth.
17 Leheletem undorító a feleségemnek, és szagom a velem egy méhből valóknak.
My breath is strange to my wife, though I entreated for the children's [sake] of my own body.
18 Gyerkőczök is megvetnek engem, a mint felkeltem, beszéltek ellenem.
Yes, young children despised me; I arose, and they spoke against me.
19 Megutáltak mind a bizalmas embereim, és a kiket szerettem, ellenem fordultak.
All my intimate friends abhorred me: and they whom I loved are turned against me.
20 Bőrömhöz és húsomhoz tapadt csontom, a csak fogaim bőrével menekültem meg?
My bone cleaveth to my skin and to my flesh, and I have escaped with the skin of my teeth.
21 Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam ti, én barátaim, mert Isten keze megérintett engem!
Have pity upon me, have pity upon me, O ye my friends; for the hand of God hath touched me.
22 Mért üldöztök engem mint Isten s nem laktok jól húsommal?
Why do ye persecute me as God, and are not satisfied with my flesh?
23 Bárha felíratnának szavaim, bárha csak könyvben jegyeztetnének föl;
Oh that my words were now written! oh that they were printed in a book!
24 vastollal meg ólommal örökre sziklába vésetnének be!
That they were graven with an iron pen in lead, in the rock for ever!
25 De én tudom, megváltóm él s utolsónak ott fog állni a por fölött.
For I know [that] my redeemer liveth, and [that] he will stand at the latter [day] upon the earth:
26 S bőröm után leverték azt – s húsom nélkül fogom látni Istent!
And [though] after my skin [worms] destroy this [body], yet in my flesh shall I see God:
27 A kit én magam fogok látni, és szemeim látják meg s nem idegen: elepednek veséim belsőmben.
Whom I shall see for myself, and my eyes shall behold, and not another; [though] my reins be consumed within me.
28 Midőn mondjátok: mennyire üldözzük őt! s hogy a dolog gyökere én bennem találtatik:
But ye would say, Why persecute we him, seeing the root of the matter is found in me?
29 rettegjetek hát a kardtól, mert harag éri a kardnak való bűnöket, azért hogy tudjátok, hogy ítélet vagyon.
Be ye afraid of the sword: for wrath [bringeth] the punishments of the sword, that ye may know [there] is a judgment.
