Jób 19
1 Felelt Jób és mondta:
Job loh a doo tih,
2 Meddig búsítjátok lelkemet és összezúztok szavakkal?
Me hil nim ka hinglu na pae sak vetih ol neh kai nan phop uh ve?
3 Immár tizedszer pirítottatok reám, nem szégyenlitek durván bánni velem?
Voei rha ka hmai na thae sak uh coeng, kai nan toeh te na yak pawh.
4 De ha valóban tévedtem is, magamnál marad tévedésem.
Ka taengah ka tholh a rhaeh pueng dongah ka palang tueng pataeng ngawn.
5 Ha valóban fennhéjáztok ellenem s rám bizonyítjátok gyalázatomat:
Kai soah na pantai mai tih kai kokhahnah bangla kai taengah na tluung tueng pai.
6 tudjátok meg tehát, hogy Isten elnyomott engem s körülfogott engem hálójával.
Pathen loh kai n'khun sak tih amah kah tluum te ka kaepvai ah a vael.
7 Lám, kiáltok erőszak, de reám hallgattatom meg, fohászkodom, de nincs ítélet.
Kuthlahnah te ka doek tih bomah ka bih cakhaw n'doo pawt dongah tiktamnah om pawh.
8 Utamat elfalazta, reám vonulhatok tova, s ösvényeimre sötétséget vet.
Ka caehlong he a biing tih ka muk tloel. Ka hawn ah a hmuep a khueh.
9 Méltóságomat lehúzta rólam s levette fejem koronáját.
Kai kah thangpomnah te kai dong lamloh a pit tih ka lu dongkah rhuisam khaw a dul.
10 Leront engem köröskörül, hogy eltűnök, s kirántotta, mint a fát, reményemet.
Kai kaepvai lamloh m'palet tih ka pongpa vaengah ka ngaiuepnah he thing bangla a puen.
11 Fellobbantotta ellenem haragját s olyannak tekint engem mint ellenségeit.
A thintoek he kai taengah a sai vaengah kai he amah taengah a rhal bangla m'moeh.
12 Egyaránt jöttek csapatai és feltöltik ellenem útjukat és táboroznak körülötte sátoromnak.
Anih kah caem te rhenten ha pawk uh tih a longpuei te kai m'picai thil uh. Te phoeiah ka dap ah pin rhaeh uh.
13 Testvéreimet eltávolította tőlem, és ismerőseim bizony elidegenedtek tőlem.
Ka manuca rhoek kai taeng lamloh lakhla coeng tih ka ming rhoek khaw kai lamloh kholong uh coeng.
14 Elmaradtak rokonaim, és meghittjeim elfelejtettek.
Ka yoei uh rhoek loh n'toeng uh tih ka ming uh rhoek loh kai n'hnilh uh coeng.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tekintenek engem, ismeretlen lettem szemeikben.
Ka im pah neh ka salnu rhoek loh kholong bangla kai m'poek uh. Amih mikhmuh ah kholong hlang la ka om.
16 Szolgámat hívtam s nem felel, szájammal kell könyörögnöm neki.
Ka sal te ka khue dae oei pawh. Anih te ka ka neh ka hloep.
17 Leheletem undorító a feleségemnek, és szagom a velem egy méhből valóknak.
Ka mueihla he ka yuu taengah a kholong pah tih ka bungko kah ka ca rhoek taengah khaw rhennah ka bih.
18 Gyerkőczök is megvetnek engem, a mint felkeltem, beszéltek ellenem.
Casenca rhoek long pataeng kai he n'hnaep uh tih, ka thoh vaengah kai he n'thui uh coeng.
19 Megutáltak mind a bizalmas embereim, és a kiket szerettem, ellenem fordultak.
Ka baecenol dongkah hlang boeih loh kai n'tuei uh tih ka lungnah he kamah taengah poehlip uh.
20 Bőrömhöz és húsomhoz tapadt csontom, a csak fogaim bőrével menekültem meg?
Ka vin neh ka saa hil khaw ka rhuh dongla kap tih ka no dongkah nohli neh ka loeih.
21 Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam ti, én barátaim, mert Isten keze megérintett engem!
Ka hui rhoek nangmih loh kai n'rhen uh, kai n'rhen uh. Pathen kut loh kai he m'ben coeng.
22 Mért üldöztök engem mint Isten s nem laktok jól húsommal?
Balae tih Pathen bangla kai nan hloem uh. Kai saa lamkah khaw na hah uh hae mahpawh.
23 Bárha felíratnának szavaim, bárha csak könyvben jegyeztetnének föl;
Kai ol a daek uh te unim a paek bal. Cabu dongkah bangla a unim a paek vetih a taem uh ve?
24 vastollal meg ólommal örökre sziklába vésetnének be!
Thi cacung neh kawnlawk te lungpang dongah a yoeyah la a dae uh.
25 De én tudom, megváltóm él s utolsónak ott fog állni a por fölött.
Kai tah kai aka tlan te hing tih hmailong kah laipi dongah thoo ni tila ka ming.
26 S bőröm után leverték azt – s húsom nélkül fogom látni Istent!
Ka vin hnukah he hluep uh cakhaw, ka saa dongah Pathen ka hmuh bitni.
27 A kit én magam fogok látni, és szemeim látják meg s nem idegen: elepednek veséim belsőmben.
Kai kamah long khaw ka hmuh vetih ka mik long khaw a hmuh pueng ni. Te dongah ka rhang kah ka kuel loh rhalawt te a hue moenih.
28 Midőn mondjátok: mennyire üldözzük őt! s hogy a dolog gyökere én bennem találtatik:
Ka khuikah ol hnun a hmuh parhi te, “Anih te metlam n'hloem eh?” na ti uh akhaw,
29 rettegjetek hát a kardtól, mert harag éri a kardnak való bűnöket, azért hogy tudjátok, hogy ítélet vagyon.
nangmih te cunghang hmai ah bakuep uh laeh. Amah dumlai tah dumlai bangla na ming uh hamla cunghang lamlothaesainah kosi om coeng,” a ti.
