< Jób 18 >

1 Felelt a Súachbeli Bildád és mondta:
Ano ra ko Pirirara Huhi; i mea ia,
2 Meddig fogtok szavakra vadászni? Észre térjetek s azután beszéljünk!
Kia pehea te roa o ta koutou whakatakoto mahanga mo nga kupu? Kia whai mahara mai, muri iho ka korero matou.
3 Miért tekintetünk baromnak, tisztátalanokká váltunk szemeitekben?
He aha matou i kiia ai he kararehe, i waiho ai hei mea poke ki ta koutou titiro mai?
4 Ki önnönmagát széttépi haragjában, vajon miattad elhagyottá legyen-e a föld, és szikla mozduljon el helyéből?
Haea iho koe e koe ano, i a koe e riri ana. Mau koia ka mahue ai te whenua, ka nekehia ai te toka i tona wahi?
5 Mégis a gonoszok világossága kialszik, és nem fénylik tüzének lángja.
E pirau ano hoki te rama a te hunga kino, a e kore te mura o tana ahi e marama.
6 Világosság elsötétült sátorában, és mécsese ő fölötte kialszik.
Ka pouri te marama i roto i tona teneti, ka pirau ano hoki tana rama i runga i a ia.
7 Megszorulnak erős léptei s oda veti őt saját tanácsa.
Ka whakakikitia nga takahanga o tona kaha, ka kokiritia iho ano ia ki raro e tona whakaaro ake.
8 Mert hálóba kergettetett lábaival és rácsozat fölött járkál;
No te mea ka maka ia e ona waewae ake ki te kupenga, ka haere hoki ia i runga i te reti.
9 sarkon kapja a kelepcze, megragadja a hurok;
Ka mau tona rekereke i te tawhiti, a ka hopukia ia e te mahanga.
10 a földön van elrejtve kötele és csapdája az ösvényen.
Kei te huna ki te whenua te aho mona, te rore hoki mona ki te huarahi.
11 Köröskörül ijesztették rémülések, hogy űzzék őt lépten-nyomon.
He whakamataku i nga taha katoa hei mea i a ia kia wehi, hei aruaru hoki i a ia i ona hikitanga rekereke.
12 Éhes lesz az ereje, és balsors kész az oldalán.
Ko tona kaha ka hemo i te kai, a kei te whanga tonu te aitua ki tona tatunga.
13 Megeszi bőrének tagjait, megeszi tagjait halálnak elsőszülöttje.
Ka pau i tera nga wahi o tona tinana, ae, ka pau ona wahi i te matamua o te mate.
14 Kiszakíttatik sátrából bizalma, és lépnie kell a rémülések királyához.
Ka hutia atu ia i roto i tona teneti, i whakamanawa ai ia, a ka kawea atu ia ki te kingi o nga whakamataku.
15 Lakni fog sátrában – már nem az övé – kénkő szóratik hajlékára.
Na ka noho ki tona teneti te mea ehara nei i a ia: a ka ruia iho te whanariki ki runga ki tona kainga.
16 Alul elszáradnak gyökerei, a felül elfonnyad a gallya.
Ka maroke ake ona pakiaka i raro, a i runga ka tapahia atu tona manga.
17 Emlékezete elveszett az országból és nincs neki neve a tájakon.
Ka ngaro atu te maharatanga ki a ia i runga i te whenua; e kore ano ia e whai ingoa i te huanui.
18 Taszítják őt világosságból sötétségbe és a világból elbolyongtatják.
Ka peia atu ano ia i roto i te marama ki te pouri, ka atiatia atu hoki i te ao.
19 Nincs neki sarjadéka, sem ivadéka népében, és nincs maradék tanyáján.
E kore ia e whai tama, e whai tama ranei a te tama, i roto i tona iwi, he morehu ranei i te wahi i noho ai ia.
20 Napja miatt eliszonyodtak a nyugotiak, s a keletieket borzadály fogja el.
Miharo ana ki tona ra te hunga i muri i a ia, pera i te hunga i haere ra i mua, mau ana to ratou wehi.
21 Bizony ilyenek a jogtalannak lakásai, és ilyen a helye annak, ki nem ismerte meg az Istent.
He pono ko nga nohoanga enei o te tangata kino, ko te wahi hoki tenei o te tangata kahore e mohio ki te Atua.

< Jób 18 >