< Jób 18 >

1 Felelt a Súachbeli Bildád és mondta:
Respondens autem Baldad Suhites, dixit:
2 Meddig fogtok szavakra vadászni? Észre térjetek s azután beszéljünk!
Usque ad quem finem verba jactabitis? intelligite prius, et sic loquamur.
3 Miért tekintetünk baromnak, tisztátalanokká váltunk szemeitekben?
Quare reputati sumus ut jumenta, et sorduimus coram vobis?
4 Ki önnönmagát széttépi haragjában, vajon miattad elhagyottá legyen-e a föld, és szikla mozduljon el helyéből?
Qui perdis animam tuam in furore tuo, numquid propter te derelinquetur terra, et transferentur rupes de loco suo?
5 Mégis a gonoszok világossága kialszik, és nem fénylik tüzének lángja.
Nonne lux impii extinguetur, nec splendebit flamma ignis ejus?
6 Világosság elsötétült sátorában, és mécsese ő fölötte kialszik.
Lux obtenebrescet in tabernaculo illius, et lucerna quæ super eum est extinguetur.
7 Megszorulnak erős léptei s oda veti őt saját tanácsa.
Arctabuntur gressus virtutis ejus, et præcipitabit eum consilium suum.
8 Mert hálóba kergettetett lábaival és rácsozat fölött járkál;
Immisit enim in rete pedes suos, et in maculis ejus ambulat.
9 sarkon kapja a kelepcze, megragadja a hurok;
Tenebitur planta illius laqueo, et exardescet contra eum sitis.
10 a földön van elrejtve kötele és csapdája az ösvényen.
Abscondita est in terra pedica ejus, et decipula illius super semitam.
11 Köröskörül ijesztették rémülések, hogy űzzék őt lépten-nyomon.
Undique terrebunt eum formidines, et involvent pedes ejus.
12 Éhes lesz az ereje, és balsors kész az oldalán.
Attenuetur fame robur ejus, et inedia invadat costas illius.
13 Megeszi bőrének tagjait, megeszi tagjait halálnak elsőszülöttje.
Devoret pulchritudinem cutis ejus; consumat brachia illius primogenita mors.
14 Kiszakíttatik sátrából bizalma, és lépnie kell a rémülések királyához.
Avellatur de tabernaculo suo fiducia ejus, et calcet super eum, quasi rex, interitus.
15 Lakni fog sátrában – már nem az övé – kénkő szóratik hajlékára.
Habitent in tabernaculo illius socii ejus qui non est; aspergatur in tabernaculo ejus sulphur.
16 Alul elszáradnak gyökerei, a felül elfonnyad a gallya.
Deorsum radices ejus siccentur: sursum autem atteratur messis ejus.
17 Emlékezete elveszett az országból és nincs neki neve a tájakon.
Memoria illius pereat de terra, et non celebretur nomen ejus in plateis.
18 Taszítják őt világosságból sötétségbe és a világból elbolyongtatják.
Expellet eum de luce in tenebras, et de orbe transferet eum.
19 Nincs neki sarjadéka, sem ivadéka népében, és nincs maradék tanyáján.
Non erit semen ejus, neque progenies in populo suo, nec ullæ reliquiæ in regionibus ejus.
20 Napja miatt eliszonyodtak a nyugotiak, s a keletieket borzadály fogja el.
In die ejus stupebunt novissimi, et primos invadet horror.
21 Bizony ilyenek a jogtalannak lakásai, és ilyen a helye annak, ki nem ismerte meg az Istent.
Hæc sunt ergo tabernacula iniqui, et iste locus ejus qui ignorat Deum.

< Jób 18 >