< Jób 17 >

1 Szellemem meg van törve, napjaim elenyésztek, sírok várnak rám!
Ajalku sudah dekat, hampir putuslah napasku; hanyalah kuburan yang tinggal bagiku.
2 Bizony csúfolkodással illetnek engem, és zaklatásukon kell időznie szememnek.
Orang menjadikan aku bahan ejekan; kulihat betapa mereka melontarkan sindiran.
3 Állj jót, kérlek: kezeskedjél értem tenmagadnál! Ki az, ki kezet csap velem?
Aku ini jujur, ya Allah. Percayalah padaku! Siapa lagi yang dapat menyokong perkataanku?
4 Mert az ő szívöket elzártad az eszességtől, azért nem engeded felülkerekedniök.
Kaututup hati mereka sehingga tak mengerti; jangan sampai mereka menundukkan aku kini.
5 Ki osztályrészért elárul barátot, fiainak szemei el fognak epedni.
Menurut pepatah, siapa mengadukan teman demi keuntungan, anak-anaknya sendiri akan menerima pembalasan.
6 Oda állított engem, hogy példálózzanak népek, s azzá lettem, hogy arczúl köpnek.
Kini aku disindir dengan pepatah itu; mereka datang untuk meludahi mukaku.
7 Elhomályosúlt bosszúságtól szemem, s tagjaim akár az árnyék mindannyi.
Mataku kabur karena dukacita; seluruh tubuhku kurus merana.
8 Eliszonyodnak e miatt az egyenesek, s az ártatlan fölgerjed az istentelen ellen;
Orang yang saleh, terkejut dan heran; orang yang tak bersalah, menganggap aku tidak bertuhan.
9 és az igaz ragaszkodik útjához s a tiszta kezű gyarapodik szilárdságban.
Orang yang baik dan yang tidak bersalah, makin yakin cara hidupnya berkenan kepada Allah.
10 Azonban ti mindannyian csak jöjjetek újra, de nem találok köztetek bölcset.
Tapi seandainya kamu semua datang ke mari, tak seorang bijaksana pun yang akan kudapati.
11 Napjaim elmúltak, gondolataim elszakadtak, szívemnek tulajdonai!
Hari-hariku telah lalu, gagallah segala rencanaku; hilang pula semua cita-cita hatiku.
12 Az éjszakát nappallá teszik, a világosságot közelebbé a sötétségnél
Tetapi sahabat-sahabatku berkata, 'Malam itu siang dan terang hampir tiba.' Namun aku tahu dalam hatiku bahwa tetap gelaplah keadaanku.
13 Ha az alvilágot házamul reméltem, a sötétségben megterítette mágyamat, (Sheol h7585)
Hanya dunia mautlah yang kuharapkan, di sanalah aku akan tidur dalam kegelapan. (Sheol h7585)
14 a veremnek így szóltam: atyám vagy! anyám és testvérem! a féregnek:
Kuburku kunamakan "Ayahku", dan cacing-cacing pemakan tubuhku kusebut "Ibu" dan "Saudara perempuanku".
15 hol van tehát reménységem, és reménységem – ki látja meg?
Di manakah harapan bagiku; siapa melihat adanya bahagia untukku?
16 Az alvilág reteszeihez szállanak le, ha egyaránt porban lesz nyugalom. (Sheol h7585)
Apabila aku turun ke dunia orang mati, aku tidak mempunyai harapan lagi." (Sheol h7585)

< Jób 17 >