Jób 17
1 Szellemem meg van törve, napjaim elenyésztek, sírok várnak rám!
Mon souffle s’épuise, mes jours s’éteignent, il ne me reste plus que le tombeau.
2 Bizony csúfolkodással illetnek engem, és zaklatásukon kell időznie szememnek.
Je suis environné de moqueurs, mon œil veille au milieu de leurs outrages.
3 Állj jót, kérlek: kezeskedjél értem tenmagadnál! Ki az, ki kezet csap velem?
Ô Dieu, fais-toi auprès de toi-même ma caution: quel autre voudrait me frapper dans la main?
4 Mert az ő szívöket elzártad az eszességtől, azért nem engeded felülkerekedniök.
Car tu as fermé leur cœur à la sagesse; ne permets donc pas qu’ils s’élèvent.
5 Ki osztályrészért elárul barátot, fiainak szemei el fognak epedni.
Tel invite ses amis au partage, quand défaillent les yeux de ses enfants.
6 Oda állított engem, hogy példálózzanak népek, s azzá lettem, hogy arczúl köpnek.
Il a fait de moi la risée des peuples; je suis l’homme à qui l’on crache au visage.
7 Elhomályosúlt bosszúságtól szemem, s tagjaim akár az árnyék mindannyi.
Mon œil est voilé par le chagrin, et tous mes membres ne sont plus qu’une ombre.
8 Eliszonyodnak e miatt az egyenesek, s az ártatlan fölgerjed az istentelen ellen;
Les hommes droits en sont stupéfaits, et l’innocent s’irrite contre l’impie.
9 és az igaz ragaszkodik útjához s a tiszta kezű gyarapodik szilárdságban.
Le juste néanmoins demeure ferme dans sa voie, et qui a les mains pures redouble de courage.
10 Azonban ti mindannyian csak jöjjetek újra, de nem találok köztetek bölcset.
Mais vous tous, revenez, venez donc; ne trouverai-je pas un sage parmi vous?
11 Napjaim elmúltak, gondolataim elszakadtak, szívemnek tulajdonai!
Mes jours sont écoulés, mes projets anéantis, ces projets que caressait mon cœur.
12 Az éjszakát nappallá teszik, a világosságot közelebbé a sötétségnél
De la nuit ils font le jour; en face des ténèbres, ils disent que la lumière est proche!
J’ai beau attendre, le schéol est ma demeure; dans les ténèbres j’ai disposé ma couche. (Sheol h7585)
14 a veremnek így szóltam: atyám vagy! anyám és testvérem! a féregnek:
J’ai dit à la fosse: « Tu es mon père; » aux vers: « Vous êtes ma mère et ma sœur! »
15 hol van tehát reménységem, és reménységem – ki látja meg?
Où est donc mon espérance? Mon espérance, qui peut la voir?
