Jób 17
1 Szellemem meg van törve, napjaim elenyésztek, sírok várnak rám!
“My spirit is broken; my days are extinguished; the grave awaits me.
2 Bizony csúfolkodással illetnek engem, és zaklatásukon kell időznie szememnek.
Surely mockers surround me, and my eyes must gaze at their rebellion.
3 Állj jót, kérlek: kezeskedjél értem tenmagadnál! Ki az, ki kezet csap velem?
Give me, I pray, the pledge You demand. Who else will be my guarantor?
4 Mert az ő szívöket elzártad az eszességtől, azért nem engeded felülkerekedniök.
You have closed their minds to understanding; therefore You will not exalt them.
5 Ki osztályrészért elárul barátot, fiainak szemei el fognak epedni.
If a man denounces his friends for a price, the eyes of his children will fail.
6 Oda állított engem, hogy példálózzanak népek, s azzá lettem, hogy arczúl köpnek.
He has made me a byword among the people, a man in whose face they spit.
7 Elhomályosúlt bosszúságtól szemem, s tagjaim akár az árnyék mindannyi.
My eyes have grown dim with grief, and my whole body is but a shadow.
8 Eliszonyodnak e miatt az egyenesek, s az ártatlan fölgerjed az istentelen ellen;
The upright are appalled at this, and the innocent are stirred against the godless.
9 és az igaz ragaszkodik útjához s a tiszta kezű gyarapodik szilárdságban.
Yet a righteous one holds to his way, and the one with clean hands grows stronger.
10 Azonban ti mindannyian csak jöjjetek újra, de nem találok köztetek bölcset.
But come back and try again, all of you. For I will not find a wise man among you.
11 Napjaim elmúltak, gondolataim elszakadtak, szívemnek tulajdonai!
My days have passed; my plans are broken off— even the desires of my heart.
12 Az éjszakát nappallá teszik, a világosságot közelebbé a sötétségnél
They have turned night into day, making light seem near in the face of darkness.
If I look for Sheol as my home, if I spread out my bed in darkness, (Sheol h7585)
14 a veremnek így szóltam: atyám vagy! anyám és testvérem! a féregnek:
and say to corruption, ‘You are my father,’ and to the worm, ‘My mother,’ or ‘My sister,’
15 hol van tehát reménységem, és reménységem – ki látja meg?
where then is my hope? Who can see any hope for me?
