Jób 17
1 Szellemem meg van törve, napjaim elenyésztek, sírok várnak rám!
Ka mueihla he pat tih ka khohnin loh khum coeng, kai hamla coeng tih phuel om coeng.
2 Bizony csúfolkodással illetnek engem, és zaklatásukon kell időznie szememnek.
Ka taengah a omsasaipat pai moenih a? Te dongah amih koek ham khaw ka mik ah rhaeh pai saeh.
3 Állj jót, kérlek: kezeskedjél értem tenmagadnál! Ki az, ki kezet csap velem?
Kai kah rhikhang he namah hamla khueh laeh. Anih te ulong ka kut dongla a khoom eh?
4 Mert az ő szívöket elzártad az eszességtől, azért nem engeded felülkerekedniök.
Amih kah lungbuei te lungmingnah lamloh na khoem pah coeng. Te dongah na pomsang sak mahpawh.
5 Ki osztályrészért elárul barátot, fiainak szemei el fognak epedni.
Khoyo la a hui a phoe vaengah a ca rhoek mik tah hma coeng.
6 Oda állított engem, hogy példálózzanak népek, s azzá lettem, hogy arczúl köpnek.
Kai he pilnam kah a thuidoek la n'khueh tih maelhmai dongkah timthoeihnah la ka om.
7 Elhomályosúlt bosszúságtól szemem, s tagjaim akár az árnyék mindannyi.
Ka mik he konoinah neh hmang coeng tih ka pumrho he khokhawn bangla boeih om.
8 Eliszonyodnak e miatt az egyenesek, s az ártatlan fölgerjed az istentelen ellen;
Te dongah aka thuem khaw a pong sak tih lailak taengah ommongsitoe a haenghang sak.
9 és az igaz ragaszkodik útjához s a tiszta kezű gyarapodik szilárdságban.
Tedae aka dueng loh amah longpuei te a tuuk vetih a kut cim khaw a thaa sai ni.
10 Azonban ti mindannyian csak jöjjetek újra, de nem találok köztetek bölcset.
Amih te boeih na mael sak uh coeng. Na pawk uh to cakhaw nangmih ah hlangcueih ka hmu mahpawh.
11 Napjaim elmúltak, gondolataim elszakadtak, szívemnek tulajdonai!
Ka khohnin loh thok coeng. Ka thinko kah kohnek la ka poeknah mawth coeng.
12 Az éjszakát nappallá teszik, a világosságot közelebbé a sötétségnél
Khoyin te khothaih la a khueh tih, a hmuep tom te vangnah neh a yoei sak.
Saelkhui te ka im bangla ka lamtawn tih, hmaisuep ah ka rhaenghmuen ka saelh. (Sheol h7585)
14 a veremnek így szóltam: atyám vagy! anyám és testvérem! a féregnek:
Vaam taengah, “A pa nang,” ka ti nah tih a rhit taengah, “A nu neh ka ngannu,” ka ti nah coeng.
15 hol van tehát reménységem, és reménységem – ki látja meg?
Te dongah menim ka ngaiuepnah tih ka ngaiuepnah he unim aka mae?
