Jób 16
1 Felelt Jób és mondta:
Yobu n’addamu nti,
2 Hallottam efféléket sokat, bajt hozó vigasztalók vagytok mindannyian!
“Mpulidde ebintu bingi ebiri nga bino; mwenna muli mikwano gyange egitagasa.
3 Vége van-e a szeles szavaknak, vagy mi késztet téged, hogy felelj?
Ebigambo byammwe bingi, tebiikome? Kiki ekibaluma ne mutalekeraawo kuwakana?
4 Én is úgy beszélnék, mint ti, ha lelketek volna az én lelkem helyén, összefűznék beszédeket ellenetek, csóválnám fölöttetek fejemet!
Nange nandyogedde nga mmwe, singa mmwe mubadde mu kifo kyange; nandyogedde ebigambo ebisengeke obulungi ebibanyiga, ne mbanyeenyeza n’omutwe gwange.
5 Szilárdítanálak titeket szájammal, és ajkaim szánalma enyhülést adna.
Naye akamwa kange kandibazizzaamu amaanyi; ebigambo eby’essuubi okuva mu kamwa kange byandibaleetedde eddembe.
6 Ha beszélnék, nem enyhű fájdalmam; s ha abbahagynám, mi tűnik el tőlem?
“Ate bwe njogera, obulumi bwange tebuwona, bwe nsirika era busigalawo.
7 Ámde most kifárasztott engem; pusztává tetted egész környezetemet.
Mazima ddala, Ayi Katonda, ommazeemu amaanyi; osaanyiririzzaawo ddala ennyumba yange yonna.
8 Ránczossá tettél, az tanúul tett, soványságom ellenem támadt, szemembe vall.
Onsibye n’onyweza ekinnumiririza ddala, obukovvu bwange bwe bukulaga bwe ndi, kirabika ne ku maaso.
9 Haragja tépett, gyűlölettel támadt engem, vicsorított reám fogaival, szorongatóm szemeit feni reám.
Katonda annumba n’obusungu bwe n’anjuzaayuza, annumira emba; omulabe wange antunuulira nkaliriza n’amaaso ge agafumita.
10 Feltátották ellenem szájukat, gyalázattal verték orczáimat, együttesen összecsődülnek ellenem.
Abantu bayasamya emimwa gyabwe ne bansekerera; bankuŋŋaanirako ne bankuba empi ku matama.
11 Álnoknak szolgáltat ki engem Isten és gonoszok kezébe dönt engem.
Katonda ampaddeyo eri omukozi w’ebibi, era n’ansuula mu mikono gy’ababi.
12 Boldog voltam és összemorzsolt, nyakszirten fogott és összezúzott és czéltáblául állított engem magának.
Nnali bulungi, n’anjuzaamu wakati; yankwata ku nsingo n’ammenyamu. Anfudde ssabbaawa,
13 Körül fognak engem íjászai, átfúrja veséimet s nem kímél, földre ontja epémet.
abakubi b’obusaale banneetoolodde. Awatali kusaasira, afumita ensigo zange, omususa gwange ne guyiika ku ttaka.
14 Rést tör rajtam, rést résre, mint vitéz nekem rohan.
Annumba, emirundi n’emirundi, n’anfubutukirako ng’omulwanyi omuzira.
15 Zsákot varrtam foszló bőrömre és porba dugtam bele szarvamat.
“Neetungidde ebikutiya eby’okukungubagiramu, ne nkweka obwenyi bwange mu nfuufu.
16 Arczom kivörösödött a sírástól, és szempilláimon vakhomály ül:
Nzenna mmyuse amaaso olw’okukaaba, ekisiikirize ekikwafu ennyo kyetoolodde amaaso gange,
17 bár nincs erőszak kezeimben és imádságom tiszta.
newaakubadde ng’emikono gyange tegirina bibi bye gikoze, n’okusaba kwange nga kutukuvu.
18 Oh föld, ne fedd be véremet, s ne legyen hely kiáltásom számára!
“Ggwe ensi, tobikka ku musaayi gwange; nneme okusirisibwa!
19 Most is, íme az égben van tanúm, és bizonyságom a magasságban.
Era kaakano omujulirwa wange ali mu ggulu; omuwolereza wange ali waggulu nnyo ddala.
20 Csúfolóim – barátim: Istenhez könnyezve tekint szemem;
Mikwano gyange bansekerera, amaaso gange nga gakulukusa amaziga eri Katonda.
21 hogy döntsön a férfi mellett Istennel szemben, és ember fiával szemben a barátja mellett.
Ku lw’omuntu, yeegayirira eri Katonda ng’omuntu bwe yeegayiririra mukwano gwe.
22 Mert még csak kisszámú évek jönnek, és útra, melyről vissza nem térek, megyek el.
“Emyaka mitono eginaayitawo nga sinnakwata lugendo olw’obutadda.”
