Jób 16
1 Felelt Jób és mondta:
Then Job answered,
2 Hallottam efféléket sokat, bajt hozó vigasztalók vagytok mindannyian!
"I have heard many such things. You are all miserable comforters.
3 Vége van-e a szeles szavaknak, vagy mi késztet téged, hogy felelj?
Shall vain words have an end? Or what provokes you that you answer?
4 Én is úgy beszélnék, mint ti, ha lelketek volna az én lelkem helyén, összefűznék beszédeket ellenetek, csóválnám fölöttetek fejemet!
I also could speak as you do. If your soul were in my soul's place, I could join words together against you, and shake my head at you,
5 Szilárdítanálak titeket szájammal, és ajkaim szánalma enyhülést adna.
but I would strengthen you with my mouth. The solace of my lips would relieve you.
6 Ha beszélnék, nem enyhű fájdalmam; s ha abbahagynám, mi tűnik el tőlem?
"Though I speak, my grief is not subsided. Though I forbear, what am I eased?
7 Ámde most kifárasztott engem; pusztává tetted egész környezetemet.
But now he has worn me out. You have laid waste all my company.
8 Ránczossá tettél, az tanúul tett, soványságom ellenem támadt, szemembe vall.
You have shriveled me up. This is a witness against me. My leanness rises up against me. It testifies to my face.
9 Haragja tépett, gyűlölettel támadt engem, vicsorított reám fogaival, szorongatóm szemeit feni reám.
He has torn me in his wrath, and persecuted me. He has gnashed on me with his teeth. My adversary sharpens his eyes on me.
10 Feltátották ellenem szájukat, gyalázattal verték orczáimat, együttesen összecsődülnek ellenem.
They have gaped on me with their mouth. They have struck me on the cheek reproachfully. They gather themselves together against me.
11 Álnoknak szolgáltat ki engem Isten és gonoszok kezébe dönt engem.
God delivers me to the ungodly, and casts me into the hands of the wicked.
12 Boldog voltam és összemorzsolt, nyakszirten fogott és összezúzott és czéltáblául állított engem magának.
I was at ease, and he broke me apart. Yes, he has taken me by the neck, and dashed me to pieces. He has also set me up for his target.
13 Körül fognak engem íjászai, átfúrja veséimet s nem kímél, földre ontja epémet.
His archers surround me. He splits my kidneys apart, and does not spare. He pours out my gall on the ground.
14 Rést tör rajtam, rést résre, mint vitéz nekem rohan.
He breaks me with breach on breach. He runs on me like a giant.
15 Zsákot varrtam foszló bőrömre és porba dugtam bele szarvamat.
I have sewed sackcloth on my skin, and have thrust my horn in the dust.
16 Arczom kivörösödött a sírástól, és szempilláimon vakhomály ül:
My face is red with weeping. Deep darkness is on my eyelids.
17 bár nincs erőszak kezeimben és imádságom tiszta.
Although there is no violence in my hands, and my prayer is pure.
18 Oh föld, ne fedd be véremet, s ne legyen hely kiáltásom számára!
"Earth, do not cover my blood. Let my cry have no place to rest.
19 Most is, íme az égben van tanúm, és bizonyságom a magasságban.
Even now, look, my witness is in heaven. He who vouches for me is on high.
20 Csúfolóim – barátim: Istenhez könnyezve tekint szemem;
My friends scoff at me. My eyes pour out tears to God,
21 hogy döntsön a férfi mellett Istennel szemben, és ember fiával szemben a barátja mellett.
that he would maintain the right of a man with God, of a son of man with his neighbor.
22 Mert még csak kisszámú évek jönnek, és útra, melyről vissza nem térek, megyek el.
For when a few years have come, I shall go the way from where I shall not return.
