Jób 15
1 Felelt a Témánbeli Elífáz s mondta:
Éliphaz de Théman prit la parole et dit:
2 Vajon bölcs felel-e szeles tudással s megtölti-e keleti széllel belsejét –
Le sage répond-il par un vain savoir? Se gonfle-t-il la poitrine du vent d’orient?
3 bizonyítgatva mitsem érő beszéddel és szavakkal, melyekkel nem használ.
Est-ce par d’inutiles propos qu’il se défend? Est-ce par des discours qui ne servent à rien?
4 Te az Isten félelmét is megbontod, csökkented az imaszót Isten előtt.
Toi, tu détruis même la crainte de Dieu, Tu anéantis tout mouvement de piété devant Dieu.
5 Mert bűnöd tanítja szájadat s a ravaszok nyelvét választod.
Ton iniquité dirige ta bouche, Et tu prends le langage des hommes rusés.
6 Szájad ítél el téged s nem én, s ajkaid vallanak ellened.
Ce n’est pas moi, c’est ta bouche qui te condamne. Ce sont tes lèvres qui déposent contre toi.
7 Elsőnek születtél-e az emberek közt a a halmoknál előbb létesültél?
Es-tu né le premier des hommes? As-tu été enfanté avant les collines?
8 Isten tanácsában hallottál-e valamit és csentél magadnak bölcsességet?
As-tu reçu les confidences de Dieu? As-tu dérobé la sagesse à ton profit?
9 Mit tudsz te, mit mi nem tudunk, mit értesz, a mi nem volna mi nálunk?
Que sais-tu que nous ne sachions pas? Quelle connaissance as-tu que nous n’ayons pas?
10 Vén is, aggastyán is van közöttünk, napokra apádnál korosabb.
Il y a parmi nous des cheveux blancs, des vieillards, Plus riches de jours que ton père.
11 Kevés-e neked Isten vigasztalása s az ige, mely csínján bánt veled?
Tiens-tu pour peu de chose les consolations de Dieu, Et les paroles qui doucement se font entendre à toi?…
12 Mit ragad el téged szíved, és mit integetnek szemeid,
Où ton cœur t’entraîne-t-il, Et que signifie ce roulement de tes yeux?
13 hogy Isten ellen fordítod indulatodat és szájadból kibocsátasz szavakat?
Quoi! C’est contre Dieu que tu tournes ta colère Et que ta bouche exhale de pareils discours!
14 Mi a halandó, hogy tiszta legyen, s hogy igaz legyen asszony szülöttje?
Qu’est-ce que l’homme, pour qu’il soit pur? Celui qui est né de la femme peut-il être juste?
15 Lám, szentjeiben nem hisz, az egek sem tiszták szemeiben;
Si Dieu n’a pas confiance en ses saints, Si les cieux ne sont pas purs devant lui,
16 hát még az utálatos és megromlott, az ember, ki mint vizet issza a jogtalanságot.
Combien moins l’être abominable et pervers, L’homme qui boit l’iniquité comme l’eau!
17 Hadd oktatlak, hallgass reám, s a mit láttam, hadd beszélem el;
Je vais te parler, écoute-moi! Je raconterai ce que j’ai vu,
18 a mit hirdetnek bölcsek, és nem titkolták el őseik részéről –
Ce que les sages ont fait connaître, Ce qu’ils ont révélé, l’ayant appris de leurs pères.
19 nekik egyedül adatott az ország, s idegen nem járt közöttük:
A eux seuls appartenait le pays, Et parmi eux nul étranger n’était encore venu.
20 A gonosznak minden napjaiban kínlódik ő, s az évek száma alatt, melyek fentartvák az erőszakosnak.
Le méchant passe dans l’angoisse tous les jours de sa vie, Toutes les années qui sont le partage de l’impie.
21 Rettegések hangja a fülében: békében jön reá pusztító.
La voix de la terreur retentit à ses oreilles; Au sein de la paix, le dévastateur va fondre sur lui;
22 Nem hiszi, hogy visszatér a sötétségből, ki van szemelve a kard számára.
Il n’espère pas échapper aux ténèbres, Il voit l’épée qui le menace;
23 Bolyong ő kenyér után, hol van; tudja, hogy készen áll oldalán a sötétség napja.
Il court çà et là pour chercher du pain, Il sait que le jour des ténèbres l’attend.
24 Ijesztik őt szükség és szorongás, megragadja őt mint csatára kész király.
La détresse et l’angoisse l’épouvantent, Elles l’assaillent comme un roi prêt à combattre;
25 Mert Isten ellen nyújtotta ki kezét a Mindenható ellen hősködik;
Car il a levé la main contre Dieu, Il a bravé le Tout-Puissant,
26 nyakkal szalad ellene, pajzsainak vastag dudoraival.
Il a eu l’audace de courir à lui Sous le dos épais de ses boucliers.
27 Mert arczát befödte zsírjával s hájat szerzett ágyékára.
Il avait le visage couvert de graisse, Les flancs chargés d’embonpoint;
28 Letelepült megsemmisített városokban, házakban, melyeket nem laknak, melyek rendelve vannak kőhalmoknak.
Et il habite des villes détruites, Des maisons abandonnées, Sur le point de tomber en ruines.
29 Nem gazdagszik meg, nem áll fönn a vagyona, nem hajlik a földre szerzeménye;
Il ne s’enrichira plus, sa fortune ne se relèvera pas, Sa prospérité ne s’étendra plus sur la terre.
30 nem térhet ki a sötétség elől, csemetéjét láng szárítja el s eltűnik – az ő szája leheletétől.
Il ne pourra se dérober aux ténèbres, La flamme consumera ses rejetons, Et Dieu le fera périr par le souffle de sa bouche.
31 Ne higyjen a semmiségben, a ki megtévedett, mert semmiség lesz, a mit cserébe kap.
S’il a confiance dans le mal, il se trompe, Car le mal sera sa récompense.
32 Mielőtt itt volna a napja, beteljesedik, s pálmaága nem zöldellő.
Elle arrivera avant le terme de ses jours, Et son rameau ne verdira plus.
33 Mint szőlőtő elvetéli egresét, s mint olajfa hullatja el virágát.
Il sera comme une vigne dépouillée de ses fruits encore verts, Comme un olivier dont on a fait tomber les fleurs.
34 Mert az istentelennek községe meddő, és tűz emészti a megvesztegetés sátrait:
La maison de l’impie deviendra stérile, Et le feu dévorera la tente de l’homme corrompu.
35 bajt fogannak és jogtalanságot szülnek, és belsejük csalárdságot készít.
Il conçoit le mal et il enfante le mal, Il mûrit dans son sein des fruits qui le trompent.
