< Jób 15 >
1 Felelt a Témánbeli Elífáz s mondta:
Temanitɔ, Elifaz ɖo Hiob ƒe nyawo ŋu be,
2 Vajon bölcs felel-e szeles tudással s megtölti-e keleti széllel belsejét –
“Ɖe nunyala aɖo nya ŋu kple susu gbɔlo alo ana ɣedzeƒeya xɔdzo nayɔ eƒe dɔ mea?
3 bizonyítgatva mitsem érő beszéddel és szavakkal, melyekkel nem használ.
Ɖe wòatsɔ nya manyatalenuwo ahe nya alo atsɔ nuƒoƒo si nye nya dzodzro ahe nyaea?
4 Te az Isten félelmét is megbontod, csökkented az imaszót Isten előtt.
Kura gɔ̃ hã la, èɖi gbɔ̃ mawuvɔvɔ̃ eye nèhe mawusubɔsubɔ adodoea ɖe megbe.
5 Mert bűnöd tanítja szájadat s a ravaszok nyelvét választod.
Wò nu vɔ̃e ƒoe ɖe nuwò ale nètia ayetɔwo ƒe aɖe.
6 Szájad ítél el téged s nem én, s ajkaid vallanak ellened.
Wò ŋutɔ wò nue bu fɔ wò, menye tɔnyee o, eye wò ŋutɔ wò nuyiwoe ɖu ɖasefo ɖe ŋuwò.
7 Elsőnek születtél-e az emberek közt a a halmoknál előbb létesültél?
“Wòe nye ame gbãtɔ si wodzi kpɔa? Ɖe wodzi wò hafi togbɛwo va dzɔa?
8 Isten tanácsában hallottál-e valamit és csentél magadnak bölcsességet?
Èse Mawu ƒe aɖaŋudede kple toa? Gbɔwò ko nunya tso aƒe ɖoa?
9 Mit tudsz te, mit mi nem tudunk, mit értesz, a mi nem volna mi nálunk?
Nu ka nènya si míawo ya míenya o? Nu ka gɔmee nèse esi gɔme míawo míese o?
10 Vén is, aggastyán is van közöttünk, napokra apádnál korosabb.
Ta ƒowɔ tɔwo kple amegãɖeɖiwo le mía dzi, ame siwo tsi wu fofowò gɔ̃ hã.
11 Kevés-e neked Isten vigasztalása s az ige, mely csínján bánt veled?
Ɖe Mawu ƒe akɔfanamenya siwo wògblɔ bɔlɔɔ la, mesɔ agbɔ na wò oa?
12 Mit ragad el téged szíved, és mit integetnek szemeid,
Nu ka ŋuti wò dzi kplɔ wò dzoe, wò ŋkuwo le dzo dam,
13 hogy Isten ellen fordítod indulatodat és szájadból kibocsátasz szavakat?
ale be nènyɔ wò dziku ɖe Mawu ŋu eye nètrɔ nya siawo kɔ ɖi tso wò nu me?
14 Mi a halandó, hogy tiszta legyen, s hogy igaz legyen asszony szülöttje?
“Nu kae nye amegbetɔ be, wòadza alo ame si nyɔnu dzi la be wòanɔ dzɔdzɔe?
15 Lám, szentjeiben nem hisz, az egek sem tiszták szemeiben;
Ne Mawu meka ɖe eƒe kɔkɔetɔwo dzi o eye dziƒowo gɔ̃ hã medza le eƒe ŋkume o,
16 hát még az utálatos és megromlott, az ember, ki mint vizet issza a jogtalanságot.
aleke wòahanye amegbetɔ si nye aɖi, esi dovo eye wòno nu vɔ̃ɖi abe tsi ene!
17 Hadd oktatlak, hallgass reám, s a mit láttam, hadd beszélem el;
“Ɖo tom ne maɖe nu me na wò; na magblɔ nu si teƒe mekpɔ la na wò,
18 a mit hirdetnek bölcsek, és nem titkolták el őseik részéről –
nu si nunyalawo ɖe gbeƒãe eye womeɣla naneke si woxɔ tso wo fofowo gbɔ o,
19 nekik egyedül adatott az ország, s idegen nem járt közöttük:
ame siwo ko wotsɔ anyigba la na, esi amedzro aɖeke meto wo dome o.
20 A gonosznak minden napjaiban kínlódik ő, s az évek száma alatt, melyek fentartvák az erőszakosnak.
Ame vɔ̃ɖi kpea fuwo ƒe fu le eƒe agbemeŋkekewo katã me, nenema ke ŋutasẽla hã kpea fu le ƒe siwo katã woɖo ɖi nɛ la me.
21 Rettegések hangja a fülében: békében jön reá pusztító.
Gbeɖiɖi siwo ŋu ŋɔdzi le la yɔ eƒe tome fũu eye ne wòdze abe nuwo ɖe wole afɔ tsɔm ene la, adzohawo va dzea edzi.
22 Nem hiszi, hogy visszatér a sötétségből, ki van szemelve a kard számára.
Dzi ɖe le eƒo be mate ŋu asi le viviti la nu o elabena wotsɔe de asi na yi.
23 Bolyong ő kenyér után, hol van; tudja, hogy készen áll oldalán a sötétség napja.
Ele tsaglalã tsam le nuɖuɖu dim abe akaga ene elabena enya be vivitidogbe la tu aƒe kpokploe.
24 Ijesztik őt szükség és szorongás, megragadja őt mint csatára kész király.
Xaxa kple vevesese na ŋɔdzi lé eya amea ŋutɔ eye wova dze edzi abe fia si le klalo na aʋakpekpe ene.
25 Mert Isten ellen nyújtotta ki kezét a Mindenható ellen hősködik;
Elabena eŋlɔ kɔ do ɖe mo na Mawu eye wòdze aglã ɖe Ŋusẽkatãtɔ la ŋu,
26 nyakkal szalad ellene, pajzsainak vastag dudoraival.
helũ ɖe edzi ɖekematsɔlemetɔe kple akpoxɔnu titri sesẽ aɖe.
27 Mert arczát befödte zsírjával s hájat szerzett ágyékára.
“Togbɔ be eda ami ɖe mo gbɔ eye wòlolo ɖe ali gbɔ hã la,
28 Letelepült megsemmisített városokban, házakban, melyeket nem laknak, melyek rendelve vannak kőhalmoknak.
anɔ du gbagbãwo kple xɔ siwo me ame aɖeke mele o la me, xɔ siwo gbã zu glikpo.
29 Nem gazdagszik meg, nem áll fönn a vagyona, nem hajlik a földre szerzeménye;
Magakpɔ hotsui o eye eƒe kesinɔnuwo maganɔ anyi alo eƒe nunɔamesiwo nagbagba ɖe anyigba dzi o.
30 nem térhet ki a sötétség elől, csemetéjét láng szárítja el s eltűnik – az ő szája leheletétől.
Masi le viviti la nu o, dzo ƒe aɖe ana eƒe alɔwo nayrɔ eye Mawu ƒe numegbɔgbɔ akplɔe adzoe.
31 Ne higyjen a semmiségben, a ki megtévedett, mert semmiség lesz, a mit cserébe kap.
Megable eɖokui, atsɔ eƒe dzi aɖo nu si nye tofloko la ŋu o elabena ɖeke maɖe vi nɛ o.
32 Mielőtt itt volna a napja, beteljesedik, s pálmaága nem zöldellő.
Hafi eƒe ɣeyiɣi nade la, woaɖo eteƒe nɛ abe ale si dze ene eye eƒe alɔdzewo matsi ɖe edzi o.
33 Mint szőlőtő elvetéli egresét, s mint olajfa hullatja el virágát.
Anɔ abe wainka si ŋu wogbe waintsetse gbogbowo katã le la ene alo abe amiti si dudu eƒe seƒoƒowo ene.
34 Mert az istentelennek községe meddő, és tűz emészti a megvesztegetés sátrait:
Elabena mawumavɔ̃lawo ƒe ha madzi ɖe edzi o eye dzo afia ame siwo lɔ̃a zãnuxɔxɔ ƒe agbadɔwo.
35 bajt fogannak és jogtalanságot szülnek, és belsejük csalárdságot készít.
Wofɔa fukpekpe ƒe fu, hedzia nu vɔ̃ɖi eye beble ɖoa atsyɔ̃ ɖe woƒe vidzidɔwo me.”