< Jób 15 >
1 Felelt a Témánbeli Elífáz s mondta:
Then Eliphaz the Temanite answered, and said,
2 Vajon bölcs felel-e szeles tudással s megtölti-e keleti széllel belsejét –
Should a wise man make answer with vain knowledge, and fill himself with the east wind?
3 bizonyítgatva mitsem érő beszéddel és szavakkal, melyekkel nem használ.
Should he reason with unprofitable talk, or with speeches with which he can do no good?
4 Te az Isten félelmét is megbontod, csökkented az imaszót Isten előtt.
Yea, thou do away with fear, and hinder devotion before God.
5 Mert bűnöd tanítja szájadat s a ravaszok nyelvét választod.
For thine iniquity teaches thy mouth. And thou choose the tongue of the crafty.
6 Szájad ítél el téged s nem én, s ajkaid vallanak ellened.
Thine own mouth condemns thee, and not I. Yes, thine own lips testify against thee.
7 Elsőnek születtél-e az emberek közt a a halmoknál előbb létesültél?
Are thou the first man who was born? Or were thou brought forth before the hills?
8 Isten tanácsában hallottál-e valamit és csentél magadnak bölcsességet?
Have thou heard the secret counsel of God? And do thou limit wisdom to thyself?
9 Mit tudsz te, mit mi nem tudunk, mit értesz, a mi nem volna mi nálunk?
What do thou know, that we do not know? What do thou understand, which is not in us?
10 Vén is, aggastyán is van közöttünk, napokra apádnál korosabb.
With us are both the gray-headed and the very aged men, much older than thy father.
11 Kevés-e neked Isten vigasztalása s az ige, mely csínján bánt veled?
Are the consolations of God too small for thee, even the word that is gentle toward thee?
12 Mit ragad el téged szíved, és mit integetnek szemeid,
Why does thy heart carry thee away? And why do thine eyes flash,
13 hogy Isten ellen fordítod indulatodat és szájadból kibocsátasz szavakat?
that against God thou turn thy spirit, and let words go out of thy mouth?
14 Mi a halandó, hogy tiszta legyen, s hogy igaz legyen asszony szülöttje?
What is man, that he should be clean? And he who is born of a woman, that he should be righteous?
15 Lám, szentjeiben nem hisz, az egek sem tiszták szemeiben;
Behold, he puts no trust in his holy ones. Yea, the heavens are not clean in his sight.
16 hát még az utálatos és megromlott, az ember, ki mint vizet issza a jogtalanságot.
How much less one who is abominable and corrupt, a man who drinks iniquity like water!
17 Hadd oktatlak, hallgass reám, s a mit láttam, hadd beszélem el;
I will show thee. Hear thou me, and that which I have seen I will declare,
18 a mit hirdetnek bölcsek, és nem titkolták el őseik részéről –
which wise men have told from their fathers, and have not hid it,
19 nekik egyedül adatott az ország, s idegen nem járt közöttük:
to whom alone the land was given, and no stranger passed among them:
20 A gonosznak minden napjaiban kínlódik ő, s az évek száma alatt, melyek fentartvák az erőszakosnak.
The wicked man travails with pain all his days, even the number of years that are laid up for the oppressor.
21 Rettegések hangja a fülében: békében jön reá pusztító.
A sound of terrors is in his ears. In prosperity the destroyer shall come upon him.
22 Nem hiszi, hogy visszatér a sötétségből, ki van szemelve a kard számára.
He does not believe that he shall return out of darkness. And he is awaited by the sword.
23 Bolyong ő kenyér után, hol van; tudja, hogy készen áll oldalán a sötétség napja.
He wanders abroad for bread, saying, Where is it? He knows that the day of darkness is ready at his hand.
24 Ijesztik őt szükség és szorongás, megragadja őt mint csatára kész király.
Distress and anguish make him afraid. They prevail against him as a king ready to the battle.
25 Mert Isten ellen nyújtotta ki kezét a Mindenható ellen hősködik;
Because he has stretched out his hand against God, and behaves himself proudly against the Almighty.
26 nyakkal szalad ellene, pajzsainak vastag dudoraival.
He runs upon him with a stiff neck, with the thick studs of his bucklers,
27 Mert arczát befödte zsírjával s hájat szerzett ágyékára.
because he has covered his face with his fatness, and gathered fat upon his loins.
28 Letelepült megsemmisített városokban, házakban, melyeket nem laknak, melyek rendelve vannak kőhalmoknak.
And he has dwelt in desolate cities, in houses which no man inhabited, which were ready to become heaps.
29 Nem gazdagszik meg, nem áll fönn a vagyona, nem hajlik a földre szerzeménye;
He shall not be rich, neither shall his substance continue, neither shall their possessions be extended on the earth.
30 nem térhet ki a sötétség elől, csemetéjét láng szárítja el s eltűnik – az ő szája leheletétől.
He shall not depart out of darkness. The flame shall dry up his branches, and by the breath of God's mouth he shall go away.
31 Ne higyjen a semmiségben, a ki megtévedett, mert semmiség lesz, a mit cserébe kap.
Let him not trust in vanity, deceiving himself. For vanity shall be his recompense.
32 Mielőtt itt volna a napja, beteljesedik, s pálmaága nem zöldellő.
It shall be accomplished before his time, and his branch shall not be green.
33 Mint szőlőtő elvetéli egresét, s mint olajfa hullatja el virágát.
He shall shake off his unripe grape as the vine, and shall cast off his flower as the olive tree.
34 Mert az istentelennek községe meddő, és tűz emészti a megvesztegetés sátrait:
For the company of the hypocrites shall be barren, and fire shall consume the tents of bribery.
35 bajt fogannak és jogtalanságot szülnek, és belsejük csalárdságot készít.
They conceive mischief, and bring forth iniquity, and their heart prepares deceit.