Jób 15
1 Felelt a Témánbeli Elífáz s mondta:
To naah Taman acaeng Eliphaz mah,
2 Vajon bölcs felel-e szeles tudással s megtölti-e keleti széllel belsejét –
palungha kami loe takhi hoi kanghmong lokthuih han oh maw? A zok to ni angyae bang ih takhi hoi koisak han oh maw?
3 bizonyítgatva mitsem érő beszéddel és szavakkal, melyekkel nem használ.
Tidoeh avang ai lok, to tih ai boeh loe atho om ai lok thuih han oh maw?
4 Te az Isten félelmét is megbontod, csökkented az imaszót Isten előtt.
Ue, nang loe Sithaw zithaih to na pahnawt sut boeh moe, Sithaw khae lawkthuihaih doeh na pakaa khoep boeh.
5 Mert bűnöd tanítja szájadat s a ravaszok nyelvét választod.
Na pakha mah zaehaih to thuih moe, aling thaih kami ih lok to na patoh.
6 Szájad ítél el téged s nem én, s ajkaid vallanak ellened.
Kai mah zaehaih kang net ai, na pakha mah ni ang net; ue, na palai mah na sethaih to thuih.
7 Elsőnek születtél-e az emberek közt a a halmoknál előbb létesültél?
Nang loe tapen tangsuek kami ah maw na oh? Maenawk sah ai naah sak ah na oh boeh maw?
8 Isten tanácsában hallottál-e valamit és csentél magadnak bölcsességet?
Sithaw khae hoi ih tamqu lok to na thaih vai maw? Palunghahaih tawn kami loe nang khue maw?
9 Mit tudsz te, mit mi nem tudunk, mit értesz, a mi nem volna mi nálunk?
Ka panoek o ai ih hmuen, timaw na panoek? Ka thaih o kop ai ih hmuen, timaw na thai kop?
10 Vén is, aggastyán is van közöttünk, napokra apádnál korosabb.
Nam pa pongah saning coeh, sampok kaminawk kaicae khaeah oh vop.
11 Kevés-e neked Isten vigasztalása s az ige, mely csínján bánt veled?
Sithaw pathloephaih lok to na khawt ai vop maw? Hawk ih hmuen na suek vop maw?
12 Mit ragad el téged szíved, és mit integetnek szemeid,
Tipongah palung koehhaih to na paroi moe, miktamai hoiah mik na padai loe?
13 hogy Isten ellen fordítod indulatodat és szájadból kibocsátasz szavakat?
To tiah na oh pongah na ai maw Sithaw koeh ai ih hmuen to na sak moe, na pakha thung hoiah lok na tacawtsak?
14 Mi a halandó, hogy tiszta legyen, s hogy igaz legyen asszony szülöttje?
Kami loe timaw, anih loe ciim thai tih maw? Nongpata mah tapen ih kami loe toeng thai tih maw?
15 Lám, szentjeiben nem hisz, az egek sem tiszták szemeiben;
Khenah, Sithaw loe angmah ih kaciim kaminawk mataeng doeh oep ai; ue, a hmaa ah loe vannawk doeh ciim ai.
16 hát még az utálatos és megromlott, az ember, ki mint vizet issza a jogtalanságot.
To tiah nahaeloe zaehaih tui baktih kanae, panuet thok kami cae loe kawkruk maw amhnong tih?
17 Hadd oktatlak, hallgass reám, s a mit láttam, hadd beszélem el;
Tahngai ah, kang thuih han vop; ka hnuk ih hmuen to kang thuih han vop;
18 a mit hirdetnek bölcsek, és nem titkolták el őseik részéről –
palungha kaminawk loe, ampanawk khae hoi hak ih hmuennawk to angphat ai ah thuih o:
19 nekik egyedül adatott az ország, s idegen nem járt közöttük:
nihcae acaeng han khue ni prae to paek, nihcae salakah acaeng kalah mi doeh om o ai.
20 A gonosznak minden napjaiban kínlódik ő, s az évek száma alatt, melyek fentartvák az erőszakosnak.
Kasae kami loe a hing thung patangkhang, pacaekthlaek thaih kami loe a hing thung karai tong han ih saningnawk to panoek ai.
21 Rettegések hangja a fülében: békében jön reá pusztító.
Anih ih naa loe zithaih lok hoiah koi; khosak hoih nathuem ah, a nuiah amrohaih to phak.
22 Nem hiszi, hogy visszatér a sötétségből, ki van szemelve a kard számára.
Anih loe vinghaih thung hoi loih hanah oephaih tawn ai; sumsen ni a zing sut boeh.
23 Bolyong ő kenyér után, hol van; tudja, hogy készen áll oldalán a sötétség napja.
Anih loe amhet rumram moe, caaknaek to pakrong; a nuiah pha han koi vinghaih ani loe zoi boeh, tiah anih mah panoek.
24 Ijesztik őt szükség és szorongás, megragadja őt mint csatára kész király.
Raihaih hoi palungboenghaih mah anih to tasoehsak moe, siangpahrang mah misatuk han amsakcoek baktih toengah, raihaih hoi palungboenghaih mah anih to pazawk.
25 Mert Isten ellen nyújtotta ki kezét a Mindenható ellen hősködik;
Anih mah Sithaw to ban payangh thuih moe, Thacak Sithaw ih lok aek hanah tha pathok.
26 nyakkal szalad ellene, pajzsainak vastag dudoraival.
Kathah parai misa angvaenghaih aphawnawk to angkhuk moe, Sithaw to a hmang;
27 Mert arczát befödte zsírjával s hájat szerzett ágyékára.
anih ih mikhmai loe thawk hruk moe, a kaeng ih ngan doeh tasa bangah tacawt dok.
28 Letelepült megsemmisített városokban, házakban, melyeket nem laknak, melyek rendelve vannak kőhalmoknak.
Anih loe kamro tangcae vangpuinawk, mi mah doeh om haih ai ih, kamtimh tom imnawk ah ni khosak.
29 Nem gazdagszik meg, nem áll fönn a vagyona, nem hajlik a földre szerzeménye;
Anih loe angraeng thai mak ai, anih angraenghaih doeh cak mak ai; long nui khosak naah a tawnh ih hmuennawk doeh pung mak ai.
30 nem térhet ki a sötétség elől, csemetéjét láng szárítja el s eltűnik – az ő szája leheletétől.
Anih loe vinghaih thung hoi loih thai mak ai; anih ih tanghangnawk loe hmai mah kang ueloe, Sithaw pakha thung ih takhi mah hmut phaeng tih.
31 Ne higyjen a semmiségben, a ki megtévedett, mert semmiség lesz, a mit cserébe kap.
Avang ai hmuen oephaih hoiah angmah hoi angmah to angling hmah nasoe, to tih ai nahaeloe avang ai atho to ni anih mah hnu tih.
32 Mielőtt itt volna a napja, beteljesedik, s pálmaága nem zöldellő.
Anih loe atue pha ai naah azaem ueloe, tanghang doeh tacawt mak ai boeh.
33 Mint szőlőtő elvetéli egresét, s mint olajfa hullatja el virágát.
Anih loe hmin ai naah pakhrik ving ih misurthaih baktih, apawk kangmuen olive thingkung baktiah ni om tih.
34 Mert az istentelennek községe meddő, és tűz emészti a megvesztegetés sátrait:
Sithaw tidoeh sah ai kaminawk loe azaem o tih; bokhaih tangqum koeh kaminawk ih kahni im loe hmai mah kang tih.
35 bajt fogannak és jogtalanságot szülnek, és belsejük csalárdságot készít.
Nihcae loe raihaih to zok ah pomh o moe, tidoeh avang ai caa to tapen o; nihcae ih zok loe alinghaih to ni pomh o, tiah a naa.
