Jób 14
1 az ember asszony szülöttje, rövid életű és jól lakva háborgással.
Man, born of woman, living for a short time, is filled with many miseries.
2 Mint virág hajtott ki és elfonnyadt, eliramodott mint az árnyék s meg nem áll.
He comes forth like a flower, and is crushed, and he flees, as if a shadow, and never remains in the same state.
3 Erre is fölnyitottad szemedet s engem viszel törvényre magaddal!
And do you consider it fitting to look down with your eyes on someone in this way and to lead him into judgment with you?
4 Származhat-e tiszta tisztátalanból? Egy sem!
Who can make him clean who is conceived of unclean seed? Are you not the only one who can?
5 Ha kiszabvák napjai, nálad van hónapjainak száma, törvényét megalkottad, melyen túl nem léphet:
The days of man are short, and the number of his months is with you; you have determined his limits, which cannot be surpassed.
6 tekints el tőle, hogy szünete legyen, mígnem lerója, mint béres, a napját.
Withdraw a little from him, so that he may rest, until his awaited day arrives, like that of the hired hand.
7 Mert van a fának reménye: ha kivágják, ismét megújul és csemetéje nem szűnik meg.
A tree has hope: if it has been cut, it turns green again, and its branches spring forth.
8 Ha megvénül a földben gyökere és a porban elhal törzsöke:
If its roots grow old in the earth, and its trunk passes into dust,
9 víznek illatától felvirul és gallyat hajt mint ültetvény.
at the scent of water, it will sprout and bring forth leaves, as when it had first been planted.
10 De férfi elgyengülvén, meghal, kimúlván az ember, hol van?
Truly, when a man dies, and has been left unprotected, and has decayed, I ask you where is he?
11 Kiapadtak a vizek a tengerből, és a folyó elszárad, elszikkad:
It is as if the waters had receded from the sea and an emptied river had dried up;
12 az ember is lefekszik s föl nem kél; az ég enyésztéig nem ébrednek ők és nem serkennek föl álmukból.
just so, when a man is fallen asleep, he will not rise again, until the heavens are worn away; he will not awaken, nor rise from his sleep.
13 Vajha az alvilágba tennél el engem, elrejtenél, míg lecsillapodik haragod, tűznél nekem törvényt s megemlékeznél rólam. (Sheol h7585)
Who will grant this to me, that you will protect me in the underworld, and hide me until your fury passes by, and establish a time for me, in which you will remember me? (Sheol h7585)
14 Ha elhal férfi, föléled-e? Szolgálati időm minden napjaiban várakoznám, míg nem megjön felváltásom.
Do you suppose that a dead man will live again? On each of the days in which I now battle, I wait until my transformation occurs.
15 Szólítanál és én felelnék neked, kezeid műve után vágyakoznál.
You will call me and I will answer you; to the work of your hands, you will extend your right hand.
16 Mert most lépteimet számlálod, nem is várod be vétkemet!
Indeed, you have numbered my steps, but you have been lenient with my sins.
17 Zacskóba van pecsételve bűntettem, s betapasztottad bűnömet.
You have sealed up my offenses, as if in a purse, but you have cured my iniquity.
18 Azonban düledező hegy szétomlik, szikla is kimozdul helyéből;
A falling mountain flows away, and a stone is transferred from its place.
19 köveket szétmorzsol a víz, elsodorja áradása a földnek porát: így veszítetted el a halandónak reményét.
Waters wear away stones, and with a flood the land is reduced little by little; and similarly, you will destroy man.
20 Lebirod örökre, és eltűnt, eltorzítván arczát, elűzted őt.
You have strengthened him for a little while, so that he may cross over into eternity. You will change his face and send him forth.
21 Tiszteletre jutnak fiai – nem tud róluk, csekélyekké válnak, nem veszi őket észre;
Whether his sons have been noble or ignoble, he will not understand.
22 csak fájdalmat érez teste ő rajta, és lelke gyászol ő benne.
And in this way his body, while he yet lives, will have grief, and his soul will mourn over himself.
