Jób 13
1 Lám, mindet látta szemem, hallotta fülem s meg értette.
Eis que meus olhos têm visto tudo [isto]; meus ouvidos o ouviram, e entenderam.
2 Tudástokhoz képest tudom én is, nem esem messze tőletek.
Assim como vós o sabeis, eu também o sei; não sou inferior a vós.
3 Azonban én a Mindenhatóval beszélnék s Istennel szemben védekezni kívánok.
Mas eu falarei com o Todo-Poderoso, e quero me defender para com Deus.
4 Azonban ti hazugsággal tapasztók vagytok, semmit se gyógyítók mindnyájatok.
Pois na verdade vós sois inventores de mentiras; todos vós sois médicos inúteis.
5 Vajha hallgatva hallgatnátok, s az bölcseségül lenne nektek!
Bom seria se vos calásseis por completo, pois seria sabedoria de vossa parte.
6 Halljátok csak védekezésemet s ajkaim pörlésére figyeljetek.
Ouvi agora meu argumento, e prestai atenção aos argumentos de meus lábios.
7 Istenért beszéltek-e jogtalanságot és érte beszéltek csalárdságot?
Por acaso falareis perversidade por Deus, e por ele falareis engano?
8 Személyét tekintitek-e, avagy Istenért pöröltök?
Fareis acepção de sua pessoa? Brigareis em defesa de Deus?
9 Jó lesz-e, midőn kikutat benneteket, avagy mint embert ámítanátok, ámítjátok őt?
Seria bom [para vós] se ele vos investigasse? Enganareis a ele como se engana a algum homem?
10 Feddve fedd majd titeket, ha titokban személyt válogattok.
Certamente ele vos repreenderá, se em oculto fizerdes acepção de pessoas.
11 Nemde a fensége megrémítene benneteket, s rátok esne rettentése?
Por acaso a majestade dele não vos espantará? E o temor dele não cairá sobre sobre vós?
12 Emlékmondásaitok hamu-példázatok, akár agyag-magaslatok a ti magaslataitok.
Vossos conceitos são provérbios de cinzas; vossas defesas são como defesas de lama.
13 Hallgassatok el előttem, hadd beszélek én, essék meg rajtam bármi is!
Calai-vos diante de mim, e eu falarei; e venha sobre mim o que vier.
14 Bármiképpen – fogaim között viszem húsomat, s lelkemet tenyeremre teszem.
Por que tiraria eu minha carne com meus dentes, e poria minha alma em minha mão?
15 Lám, megöl engem: várakozom ő rá; csak útjaimat védeném arcza előtt.
Eis que, ainda que ele me mate, nele esperarei; porém defenderei meus caminhos diante dele.
16 Az is segítségemre való, hogy színe elé nem juthat képmutató.
Ele mesmo será minha salvação; pois o hipócrita não virá perante ele.
17 Hallva halljátok szavamat és közlésemet füleitekkel.
Ouvi com atenção minhas palavras, e com vossos ouvidos minha declaração.
18 Íme, kérlek, elrendeztem a jogügyet, tudom, hogy nekem lesz igazam.
Eis que já tenho preparado minha causa; sei que serei considerado justo.
19 Ki az, ki perbe száll velem, mert most ha hallgatnom kell, kimúlok.
Quem é o que brigará comigo? Pois então eu me calaria e morreria.
20 Csak kettőt ne tégy velem, akkor színed elől nem rejtőzöm el:
Somente duas coisas não faças comigo; então eu não me esconderei de teu rosto:
21 Kezedet távolítsd el rólam, és ijesztésed ne rémítsen engem;
Afasta tua mão de sobre mim, e teu terror não me espante.
22 aztán szólíts és én felelek, vagy beszélek én s te válaszolj nekem.
Chama, e eu responderei; ou eu falarei, e tu me responde.
23 Mennyi bűnöm és vétkem van nekem, bűntettemet és vétkemet tudasd velem!
Quantas culpas e pecados eu tenho? Faze-me saber minha transgressão e meu pecado.
24 Miért rejted el arczodat és ellenségednek tekintesz engem?
Por que escondes teu rosto, e me consideras teu inimigo?
25 Vajon elhajtott levelet riasztasz-e, és száraz tarlót üldözöl?
Por acaso quebrarás a folha arrebatada [pelo vento]? E perseguirás a palha seca?
26 Hogy keserűségeket irsz föl ellenem s örökölteted velem ifjúkorom bűneit;
Por que escreves contra mim amarguras, e me fazes herdar as transgressões de minha juventude?
27 és karóba tested lábaimat, megvigyázod mind az ösvényeimet, lábaim gyökerei köré húzod jeledet.
Também pões meus pés no tronco, e observas todos os meus caminhos. Tu pões limites às solas dos meus pés.
28 És ő mint a rothadék szétmállik, mint ruha, melyet moly emésztett:
Eu me consumo como a podridão, como uma roupa que a traça rói.
