Jób 13
1 Lám, mindet látta szemem, hallotta fülem s meg értette.
“Behold, my eye has seen all this. My ear has heard and understood it.
2 Tudástokhoz képest tudom én is, nem esem messze tőletek.
What you know, I know also. I am not inferior to you.
3 Azonban én a Mindenhatóval beszélnék s Istennel szemben védekezni kívánok.
“Surely I would speak to the Almighty. I desire to reason with God.
4 Azonban ti hazugsággal tapasztók vagytok, semmit se gyógyítók mindnyájatok.
But you are forgers of lies. You are all physicians of no value.
5 Vajha hallgatva hallgatnátok, s az bölcseségül lenne nektek!
Oh that you would be completely silent! Then you would be wise.
6 Halljátok csak védekezésemet s ajkaim pörlésére figyeljetek.
Hear now my reasoning. Listen to the pleadings of my lips.
7 Istenért beszéltek-e jogtalanságot és érte beszéltek csalárdságot?
Will you speak unrighteously for God, and talk deceitfully for him?
8 Személyét tekintitek-e, avagy Istenért pöröltök?
Will you show partiality to him? Will you contend for God?
9 Jó lesz-e, midőn kikutat benneteket, avagy mint embert ámítanátok, ámítjátok őt?
Is it good that he should search you out? Or as one deceives a man, will you deceive him?
10 Feddve fedd majd titeket, ha titokban személyt válogattok.
He will surely reprove you if you secretly show partiality.
11 Nemde a fensége megrémítene benneteket, s rátok esne rettentése?
Won’t his majesty make you afraid and his dread fall on you?
12 Emlékmondásaitok hamu-példázatok, akár agyag-magaslatok a ti magaslataitok.
Your memorable sayings are proverbs of ashes. Your defences are defences of clay.
13 Hallgassatok el előttem, hadd beszélek én, essék meg rajtam bármi is!
“Be silent! Leave me alone, that I may speak. Let come on me what will.
14 Bármiképpen – fogaim között viszem húsomat, s lelkemet tenyeremre teszem.
Why should I take my flesh in my teeth, and put my life in my hand?
15 Lám, megöl engem: várakozom ő rá; csak útjaimat védeném arcza előtt.
Behold, he will kill me. I have no hope. Nevertheless, I will maintain my ways before him.
16 Az is segítségemre való, hogy színe elé nem juthat képmutató.
This also will be my salvation, that a godless man will not come before him.
17 Hallva halljátok szavamat és közlésemet füleitekkel.
Listen carefully to my speech. Let my declaration be in your ears.
18 Íme, kérlek, elrendeztem a jogügyet, tudom, hogy nekem lesz igazam.
See now, I have set my cause in order. I know that I am righteous.
19 Ki az, ki perbe száll velem, mert most ha hallgatnom kell, kimúlok.
Who is he who will contend with me? For then would I hold my peace and give up the spirit.
20 Csak kettőt ne tégy velem, akkor színed elől nem rejtőzöm el:
“Only don’t do two things to me, then I will not hide myself from your face:
21 Kezedet távolítsd el rólam, és ijesztésed ne rémítsen engem;
withdraw your hand far from me, and don’t let your terror make me afraid.
22 aztán szólíts és én felelek, vagy beszélek én s te válaszolj nekem.
Then call, and I will answer, or let me speak, and you answer me.
23 Mennyi bűnöm és vétkem van nekem, bűntettemet és vétkemet tudasd velem!
How many are my iniquities and sins? Make me know my disobedience and my sin.
24 Miért rejted el arczodat és ellenségednek tekintesz engem?
Why do you hide your face, and consider me your enemy?
25 Vajon elhajtott levelet riasztasz-e, és száraz tarlót üldözöl?
Will you harass a driven leaf? Will you pursue the dry stubble?
26 Hogy keserűségeket irsz föl ellenem s örökölteted velem ifjúkorom bűneit;
For you write bitter things against me, and make me inherit the iniquities of my youth.
27 és karóba tested lábaimat, megvigyázod mind az ösvényeimet, lábaim gyökerei köré húzod jeledet.
You also put my feet in the stocks, and mark all my paths. You set a bound to the soles of my feet,
28 És ő mint a rothadék szétmállik, mint ruha, melyet moly emésztett:
though I am decaying like a rotten thing, like a garment that is moth-eaten.
