Jób 13
1 Lám, mindet látta szemem, hallotta fülem s meg értette.
See, my eye has seen all this; my ear has heard and understood it.
2 Tudástokhoz képest tudom én is, nem esem messze tőletek.
What you know, the same I also know; I am not inferior to you.
3 Azonban én a Mindenhatóval beszélnék s Istennel szemben védekezni kívánok.
However, I would rather speak with the Almighty; I wish to reason with God.
4 Azonban ti hazugsággal tapasztók vagytok, semmit se gyógyítók mindnyájatok.
But you whitewash the truth with lies; you are all physicians of no value.
5 Vajha hallgatva hallgatnátok, s az bölcseségül lenne nektek!
Oh, that you would altogether hold your peace! That would be your wisdom.
6 Halljátok csak védekezésemet s ajkaim pörlésére figyeljetek.
Hear now my own reasoning; listen to the pleading of my own lips.
7 Istenért beszéltek-e jogtalanságot és érte beszéltek csalárdságot?
Will you speak unrighteously for God, and will you talk deceitfully for him?
8 Személyét tekintitek-e, avagy Istenért pöröltök?
Will you show him partiality? Will you argue the case for God?
9 Jó lesz-e, midőn kikutat benneteket, avagy mint embert ámítanátok, ámítjátok őt?
Will it be good for you when he searches you out? Could you deceive him as you might deceive men?
10 Feddve fedd majd titeket, ha titokban személyt válogattok.
He would surely reprove you if in secret you showed partiality.
11 Nemde a fensége megrémítene benneteket, s rátok esne rettentése?
Will not his majesty terrify you, and the dread of him fall upon you?
12 Emlékmondásaitok hamu-példázatok, akár agyag-magaslatok a ti magaslataitok.
Your memorable sayings are proverbs made of ashes; your defenses are defenses made of clay.
13 Hallgassatok el előttem, hadd beszélek én, essék meg rajtam bármi is!
Hold your peace, let me alone, so that I may speak, let come what may on me.
14 Bármiképpen – fogaim között viszem húsomat, s lelkemet tenyeremre teszem.
I will take my own flesh in my teeth; I will take my life in my hands.
15 Lám, megöl engem: várakozom ő rá; csak útjaimat védeném arcza előtt.
See, if he kills me, I will have no hope left; nevertheless, I will defend my ways before him.
16 Az is segítségemre való, hogy színe elé nem juthat képmutató.
This will be the reason for my deliverance, for no godless person would come before him.
17 Hallva halljátok szavamat és közlésemet füleitekkel.
God, listen carefully to my speech; let my declaration come to your ears.
18 Íme, kérlek, elrendeztem a jogügyet, tudom, hogy nekem lesz igazam.
See now, I have set my defense in order; I know that I am innocent.
19 Ki az, ki perbe száll velem, mert most ha hallgatnom kell, kimúlok.
Who is the one who would argue against me in court? If you came to do so, and if I were proved wrong, then I would be silent and give up my life.
20 Csak kettőt ne tégy velem, akkor színed elől nem rejtőzöm el:
God, do only two things for me, and then I will not hide myself from your face:
21 Kezedet távolítsd el rólam, és ijesztésed ne rémítsen engem;
withdraw your oppressive hand from me, and do not let your terrors make me afraid.
22 aztán szólíts és én felelek, vagy beszélek én s te válaszolj nekem.
Then call me, and I will answer; or let me speak to you, and you answer me.
23 Mennyi bűnöm és vétkem van nekem, bűntettemet és vétkemet tudasd velem!
How many are my iniquities and sins? Let me know my transgression and my sin.
24 Miért rejted el arczodat és ellenségednek tekintesz engem?
Why do you hide your face from me and treat me like your enemy?
25 Vajon elhajtott levelet riasztasz-e, és száraz tarlót üldözöl?
Will you persecute a driven leaf? Will you pursue dry stubble?
26 Hogy keserűségeket irsz föl ellenem s örökölteted velem ifjúkorom bűneit;
For you write down bitter things against me; you make me inherit the iniquities of my youth.
27 és karóba tested lábaimat, megvigyázod mind az ösvényeimet, lábaim gyökerei köré húzod jeledet.
You also put my feet in the stocks; you closely watch all my paths; you examine the ground where the soles of my feet have walked
28 És ő mint a rothadék szétmállik, mint ruha, melyet moly emésztett:
although I am like a rotten thing that wastes away, like a garment that moths have eaten.
