Jób 12
1 Felélt Jób és mondta:
Sotheli Joob answeride, and seide,
2 Valóban, ti vagytok ám a nép, s veletek kihal a bölcsesség!
Therfor ben ye men aloone, that wisdom dwelle with you?
3 Nekem is van szívem mint nektek, nem esem messze tőletek, hisz kinél nem volnának effélék?
And to me is an herte, as and to you, and Y am not lowere than ye; for who knowith not these thingis, whiche ye knowen?
4 Nevetségéül vagyok barátnak, ki Istent szólította s ő meghallgatta; nevetségül az igaz, a gáncstalan!
He that is scorned of his frend, as Y am, schal inwardli clepe God, and God schal here hym; for the symplenesse of a iust man is scorned.
5 A balvégzetnek megvetés, a gondtalannak vélekedése szerint, készen áll, a tántorgó lábúaknak.
A laumpe is dispisid at the thouytis of riche men, and the laumpe is maad redi to a tyme ordeyned.
6 Boldogságban vannak a rablók sátrai és biztosság azoké, kik Istent haragítják, azé, ki istenét kezében hordja.
The tabernaclis of robberis ben plenteuouse, `ether ful of goodis; and boldli thei terren God to wraththe, whanne he hath youe alle thingis in to her hondis.
7 Azonban kérdezd csak meg a barmot, majd tanít téged, s az ég madarát, majd megjelenti neked;
No wondur, ax thou beestis, and tho schulen teche thee; and axe thou volatilis of the eir, and tho schulen schewe to thee.
8 vagy szólj a földnek, majd tanít téged, és elbeszélik neked a tenger halai.
Speke thou to the erthe, and it schal answere thee; and the fischis of the see schulen telle tho thingis.
9 Ki ne tudná mindezekből, hogy az Örökkévaló keze cselekedte ezt;
Who knowith not that the hond of the Lord made alle these thingis?
10 kinek kezében van minden élőnek a lelke, s minden ember testének a szelleme.
In whos hond the soule is of ech lyuynge thing, and the spirit, `that is, resonable soule, of ech fleisch of man.
11 Nemde a fül vizsgálja a szavakat s az íny az ételt ízleli meg?
Whether the eere demeth not wordis, and the chekis of the etere demen sauour?
12 Aggastyánokban van bölcsesség, s hosszú élet: értelmesség.
Wisdom is in elde men, and prudence is in myche tyme.
13 Ő nála van bölcsesség és erő, övé tanács és értelmesség!
Wisdom and strengthe is at God; he hath counsel and vndurstondyng.
14 Lám, lerombol s nem építtetik föl, rázár valakire s nem nyittatik ki neki.
If he distrieth, no man is that bildith; if he schittith in a man, `noon is that openith.
15 Im elrekeszt vizeket s kiszáradnak – megereszti őket s feldúlják a földet.
If he holdith togidere watris, alle thingis schulen be maad drie; if he sendith out tho watris, tho schulen distrie the erthe.
16 Ő nála van hatalom és üdvösség, övé a tévelygő és a megtévesztő.
Strengthe and wisdom is at God; he knowith bothe hym that disseyueth and hym that is disseyued.
17 Járatja a tanácsosokat megfosztottan s a bírákat megtébolyítja;
And he bryngith conselours in to a fonned eende, and iugis in to wondryng, ethir astonying.
18 a királyok kötelékét föloldotta és reákötött övet az ő derekukra;
He vnbindith the girdil of kyngis, and girdith her reynes with a coorde.
19 járatja a papokat megfosztottan s a szilárdakat elferdíti;
He ledith her prestis with out glorie, and he disseyueth the principal men, `ethir counselours;
20 megvonja a biztosszavúak beszédjét s a véneknek eszét elveszi;
and he chaungith the lippis of sothefast men, and takith awei the doctrine of elde men.
21 csúfot önt a nemesekre s a hatalmasoknak kötését meglazítja.
He schedith out dispisyng on princes, and releeueth hem, that weren oppressid.
22 Feltár mély dolgokat a sötétségből s kihozza világosságra a vakhomályt.
Which schewith depe thingis fro derknessis; and bryngith forth in to liyt the schadewe of deeth.
23 Nagyra növeszti a nemzeteket s elveszíti, kiterjeszti a nemzeteket és elviszi.
Which multiplieth folkis, and leesith hem, and restorith hem destried in to the hool.
24 Szívét veszi az ország népe fejeinek s eltévelyíti úttalan pusztaságban;
Which chaungith the herte of princes of the puple of erthe; and disseyueth hem, that thei go in veyn out of the weie.
25 tapogatóznak sötétségben világosság nélkül, s eltévelyíti őket mint a részeget.
Thei schulen grope, as in derknessis, and not in liyt; and he schal make hem to erre as drunken men.
