Jób 10

1 Megundorodott lelkem életemtől, nekieresztem majd panaszomat, hadd beszélek lelkem keservében.

“Nga totola ac srungala moul. Lohng pusren torkaskas toasr luk.

2 Megmondom Istennek: Ne kárhoztass engem, tudasd velem, mi miatt pörölsz velem!

O God, nimet wotela in koluk nu sik. Fahkma nu sik la mea se nununkeyuk nga kac uh?

3 Illik-e hozzád, hogy nyomorgatsz, hogy megveted kezeid szerzeményét, míg a gonoszok tanácsa fölött fényt árasztasz?

Mea, wo ke kom arulana akkeokyeyu, Ac kwase ma kom sifacna orala, Na tari kom israsr ke pwapa sulal ma mwet koluk elos oru?

4 Testi szemeid vannak-e neked, avagy mint halandó lát, úgy látsz-e?

Ku liye lom u oana liye lasr uh?

5 Mint halandó napjai, olyanok-e napjaid, avagy éveid, mint férfi napjai,

Ya moul lom uh fototo oana moul lun mwet uh?

6 hogy keresgéled bűnömet és vétkem után kutatsz,

Efu ku kom ke kom in sokani na ma koluk nga oru uh Ac iluseni na ma koluk luk uh?

7 noha tudod, hogy nem vagyok bűnös s nincs, ki kezedből menthet?

Kom etu la wangin ma sufal luk Ac kom etu pac la wangin mwet ku in moliyula liki kom.

8 Kezeid alakítottak engem és elkészítettek egyaránt köröskörül – és megsemmisítnél?

“Poum pa lumayula ac oreyula, A inge po na ma oreyula ingan pa kunausyula.

9 Gondolj csak rá, hogy mint agyagot készítettél te engem, s porba térítsz engem vissza?

Esam lah kom oreyula ke fohk kle; Ya kom ac ilyuwi nga in sifilpa folok nu ke fohk?

10 Nemde mint a tejet kiöntöttél engem s mint a sajtot összefolyattál;

Kom tu sang ku nu sin papa tumuk elan oreyula; Kom akkapyeyuyak insien nina kiuk.

11 bőrbe és húsba öltöztettél és csontokkal meg inakkal átszőttél;

Kom lumahla monuk ke sri ac alko, Ac nokomla sri uh ke ikwa ac kolo.

12 életet és szeretetet míveltél velem s gondviselésed megőrizte szellememet.

Kom ase nu sik moul ac lungse kawil, Ac karinginyuk lom pa oru nga moul na.

13 De ezeket tartogattad szívedben, tudom, hogy ez volt benned:

Tusruktu inge nga etu lah kom ne oru ma inge, A kom nuna akoo na in lukma mu kom ac akkeokyeyu.

14 ha vétkezem, megvigyázol engem és bűnöm alól föl nem mentesz.

Kom mutana tawi lah nga ac orala kutena ma koluk Kom in mau tiana nunak munas nu sik.

15 Ha gonosz vagyok, jaj nekem; s ha igaz vagyok, föl nem emelhetem fejemet, jóllakva szégyennel és eltelve nyomorommal.

Nga ac tufahna orala ma koluk se, na kom ase mwe ongoiya nu sik, Ac pacl nga oru ma wo uh, wanginna akilenya. Nga arulana keok, ac yoklana mwekin luk.

16 S ha magasra emelkednék, mint fenevadra vadásznál rám, s ismételve csodálatosan bánnál velem;

Fin tufahna oasr ma se nga orala tuh wo ouiya, Kom ac sukyu oana lion soko; Kutu pacl uh kom ac oru ma usrnguk in tuh akkeokyeyu.

17 megújítanád tanúidat ellenem, sokszor tanúsítanád haragodat velem szemben: egymást felváltó hadak ellenem!

Pacl nukewa kom oru in oasr mwet loh lom in lainyu; Kasrkusrak lom sik uh nuna yokyokelik na; Pacl nukewa kom ac suk ouiya sasu in sang lainyu.

18 S miért hoztál ki engem az anyaméhből? kimúltam volna s szem nem látna engem;

“O God, efu ku kom tuh lela in osweyukla nga? Saok ngan tuh misa na meet liki mwet uh liyeyu ah.

19 mintha nem lettem volna, olyan volnék, a méhből a sírba vitettem volna.

Nga funu suwoslana liki insien nina kiuk ah nwe ke inkulyuk uh, lukun wona Ac funu tiana osweyukla nga lukun wo pacna.

20 Nemde kevesek a napjaim, hagyj föl tehát; fordulj el tőlem, hogy földerülhessek egy keveset!

Mea, moul luk uh ac tia apkuran in safla? Tari, fahla likiyu! Lela nga in insewowokin kitin pacl lula luk uh.

21 Mielőtt elmennék, hogy ne térjek vissza, sötétségnek és vakhomálynak országába,

Nga akuranna som, ac nga ac tia sifil foloko — Som nu ke sie acn su lohsr ac yohk asor we,

22 országba, mely borús mint a homály, vakhomály, rend nélkül s fénylik – mint homály.

Sie acn su lohsr ac lullul ac yohk fohs we, Acn se su kalem we uh lohsr pac.”